Közoktatás.
Közoktatás.
Balassagyarmat tanügyi viszonyai fejlettek és számos intézet áll a közoktatás szolgálatában.
Az első kisdedóvó részvények kibocsátása útján 1842-ben keletkezett és ennek felállításához Királyi János ny. tanító 420 forinttal járult. Saját háza volt és első óvómesterként Toldy János működött, kinek később Boér lett a segédje. Mivel a szabadságharcz kitörésekor az előbbi honvédnek állt, a kisdedóvó megszűnt és csak 1861-ben nyílt meg újra Bodnár István ügyvéd buzgólkodására. 1900-ban megnyílt a második kisdedóvó is, mely a polgári leányiskola épületének földszinti balszárnyában van elhelyezve. Mindkét kisdedóvó községi.
Az elemi oktatást eleinte az egyházak vállalták magukra és részben még ma is azok kezében van. A róm katholikusoknak a plebánia visszaállítása óta volt iskolájuk, melyben a kántor és segédje oktatott, a hittant pedig a lelkész tanította. 1788-ban Haskó József volt a tanító, a ki Zivi Priklad czímmel könyvet adott ki Budán. Így tartott ez a múlt század elejéig, a mikor a tanulók száma 50 és 60 között váltakozott. 1833-ban Dévény István községi jegyző mozgalmat indított, hogy a régi rozzant épület helyébe a Fő-utczán új iskolát alapítsanak. Az iskolához Kubinyi Ferenez 240, Gasparik Kázmér kanonok 200 és Bekker János vadkerti plebános 160 forintot adott, a tanító fizetéséhez pedig gróf Zichy István senior évente 200 forintot ajánlott meg. 1834-ben fölépült a Nemzeti Iskola, melyet a normális iskolák színvonalára emeltek, hogy a végzett tanulók innen egyenesen átléphettek a gimnáziumba. Három teremben három osztályból állott leányok és fiúk számára közösen. A legfelső osztály tanítójául Fábry Józsefet hívták meg Rózsavölgyből. A míg az iskola épült, a tanítás a Zöldfa-szálló nagytermében folyt. A megnyitáskor (1834 októberében) a Nemzeti Iskolának 145 növendéke volt, még pedig az I. osztályba 61, a II.-ba 31 és a leányosztályba 53 növendék járt. 1835–1839-ig az iskola a mai értesítőhöz hasonló nyomtatott Osztályzó Névsort adott ki. Azonban ez az iskola kellő anyagi támogatás hiányában egy kis időre hanyatlásnak indúlt, de már az 1880-as évek végén újra fejlődni kezdett. Jelenleg öt tanerő működik s a növendékek száma 280. Régi helyéről a nemzeti iskola 1909 szeptemberében a Templom-utczában levő emeletes új épületbe költözött, melynek ünnepi felavatása 1910 máj. 4-én volt, Kohl Medárd dr. püspök résztvételével. Igazgató Vilim József.
Az ág. hitv. ev. egyháznak szintén az újjáalakulás óta volt elemi iskolája, a mely a múlt század elején czentrális iskolává alakúlt; vagyis a latin nyelvet is tanították benne és így az algimnáziumnak felelt meg. Ez 1848-ig állt fenn és évente átlag 70–80 növendék nyert benne kiképeztetést. Az elemi iskola azonban még ma is fennáll egy tanítóval és egy tanítónővel.
A gör. keletieknek is volt felekezeti elemi iskolájuk a lelkészlakban, de sohasem virágzott, mert vagy tanulókban, vagy tanítóban szűkölködött. A szülök ilyenkor gyermekeiket a Nemzeti Iskolába íratták. – Hasonlóképen az izraeliták is tartottak fenn felekezeti iskolát, de ez a régebbi időkben a törvényes kívánalmaknak nem igen felelt meg. Jelenleg az izr. elemi iskolában az igazgató mellett még két tanító és egy tanítónő működik.
A nőneveléssel a múlt század első felében több intézet foglalkozott. 1830 táján már fennállott Bezzegh Libória és nővére leánynöveldéje, mely a középosztály leányainak nevelésével foglalkozott. A két nővéren kívül az intézetben tanított Seltenreich Károly kiváló paedagógus is, a ki később a Bezzegh nővérek egyikét 718nőül vette és így az intézet tulajdonosa lőn. Mivel ez az intézet, ha nem is kimondottan, de vezetőik révén lutheránusként szerepelt, 1841-ben Braun őrnagy özvegye ú. n. kath. nőnöveldét alapított, mely a róm. kath. egyház részéről tekintélyes anyagi támogatásban részesült. Azonban csak akkor lendült fel, midőn a Seltenreich-féle intézet 1846-ban a fővárosba költözött és ekkor Kopácsy József primás 6000 forintért megvásárolta részére a Horváth Károly-féle házat. Ezenkivül ugyanő két 1000-1000, az érseki főmegyebeli papság egy 1000 és Bekker János kanonok egy 1000 forintos, gróf Zichy Ferenez senior pedig két ösztöndíjalapítványt tett. Noha ennek is versenytársa támadt a Lángné féle leánynevelőintézetben, mely az 1850-es és 60-as években állt fenn, de még sem tudott állandóvá válni. Midőn özv. Braunné 1851 decz. 23-án elhúnyt, Scitovszky János primás az angol kisasszonyokat bízta meg az iskola vezetésével. Ekkor Löwe Teréz főnök, Braun Innocentia helyettesfőnök és Birnstill Teréz kisasszony tanított és a növendékek száma 48 volt, kik közűl a primás többeket nagy és kisebb évi díjjal látott el. Később megszerezte Szerémy Antalné főutczai emeletes házát és az angol kisasszonyokat odaköltöztetve, sajátjából fedezte az intézet összes szükségletét és minden apáczának 400 forintot fizetett évente. Azonban Simor János herczegprimás az angolkisasszonyok helyett a paulai szent Vinczéről nevezett apáczákat helyezte a zárdába és még ma is ők végzik hat apáczával a róm. kath. vallású leányok nevelését, a kiadásokat az állami támogatás mellett a tandíjakból és a rend alapjából fedezve.
Legkésőbb keletkezett az állami elemi iskola, mely 1873-ban nyílt meg az intézet részére átalakított emeletes épületben. A felekezeti iskolák mellett hathatós szerve a helybeli népoktatásnak. Jelenleg az igazgatón kívül két tanító és három tanítónő végzi benne az oktatást. Igazgató: Völgyi A. István.
A balassagyarmati iparos és kereskedő-inasok oktatása 1878 nov. 2-án kezdődött, a mikor a tanítók minden díjazás nélkül vállalkoztak az ismétlősök tanítására. Ez az iskola az ipartársulat buzgólkodására 1880 januárjában teljesen iparos- és kereskedő-inasiskolává alakult s egy darabig a polgári fiú, most pedig az állami elemi iskola helyiségeiben működik. Jelenleg a tanítást a főgimn. tanárok és az elemi iskolai tanítók végzik.
Az államilag segélyezett hatosztályú polgári fiúiskola 1875-ben nyílt meg és egy darabig az összes osztályok az elemi iskolákban voltak elhelyezve. 1878-ban költözött az intézet saját épületébe (a mai főgimnázium), a hol addig volt, míg 1904-ben a gimnázium felállításával fokozatosan megszűnt.
A polgári leányiskola 1879-ben nyílt meg községi jelleggel és a polgári fiúiskola épületében volt elhelyezve. A főgimnázium felállításával a Scitovszky-úton épített új otthonába vonúlt. A polgári leányiskola jelenleg állami és négyosztályú: Tomeskó Nándor igazgató mellett öt rendes és egy énektanítónő működik benne.
Balassagyarmat már a múlt század 30-as éveiben óhajtott volna gimnáziumot és Dévény István balassagyarmati jegyző és társai a pozsonyi országgyűlés előtt is jártak e miatt, de eredménytelenül. 1885-ben újra felmerült ez a kérdés a képviselőtestületi közgyűlésben. 1892-ben a vármegye a kormány elé terjesztette a kérelmet. 1894-ben, mikor őfelsége itt járt, a gimnázium czéljára 2000 koronát adományozott; ebből alakúlt ki a gimnáziumi alap, melyhez a község 20.000, a Takarékpénztár 10.000, a Népbank 6000, a Takarék- és Hitelintézet 5000, a vármegye 50.000 és a nagy közönség gyűjtés útján 27.000 koronával járult. A 120.000 K biztosítva lévén, az állami főgimnázium első osztálya 1900 szept. 1-én megnyílt a volt polgári iskola átalakított épületében. Jelenleg a tanári kar teljes létszáma Jaskovics Ferencz igazgatóval együtt 18 tanár. Növendékek száma 350; két osztálya párhuzamos. Az intézet története és részletes ismertetése a közoktatásügyi fejezetben található.
