Természeti viszonyok.
Természeti viszonyok.
Nógrád vármegye székhelye a hontmegyei határ közelében, a vármegye délnyugati szélén fekszik, azon a termékeny síkságon, melyet az Ipoly-folyó alkot s melyet ezért Ipolyvölgynek neveznek. A nyugatról kelet felé hosszan elnyúló város az Ipoly balpartján terül el s közvetetlenül a házak tövében kanyargó folyótól éjszakra már kezdődnek a hegyek, melyeken már ismét olyan jó bor terem, mint valamikor, a filloxera előtt. Ellenben délre, a mind jobban kiszélesedő síkságon, mi sem vet gátat a szemnek, mert a távoli Cserhát nyúlványai, a szelid hajlású halmok, egészen ellaposodnak, mire a város határához érnek. Nyugatra, az Ipoly-folyó medrét követve, szintén síksággá tágúl ki a völgy, de keletre mindinkább szűkül és a Karancs-hegység bérczei a valóban felföldi táj sajátságait hozzák közelébb. Tehát Gyarmat olyan helyen fekszik, a hol a hegyvidék érintkezik a rónasággal és eme kedvező fekvése nagy jelentőséggel volt a múltban a város rohamos fejlődésére.
Geológiailag az Ipoly völgyének Balassagyarmat körüli, ú. n. második szakasza, melyet csekély esés és széles völgytalp jellemez, sokkal fiatalabbkorú (pontusi), mint az első szakasz, de általában a harmadkori halomvidékhez tartozik. A talaj az alluvium alatt mediterrán homok és az Ipoly mentén, különösen a Balassagyarmat körül található homokbuczkák, mind az Ipoly hordalékaiból származnak. Az Ipoly-folyó iránya itt kelet-nyugati és a város határában omlik bele a Rieka-patak, melynek itt már Kürtös a neve. Az Ipoly folyása itt már meglehetősen lassú, átlagos esése kmként 0.44 m. Az éghajlat általában középeurópai mérsékelt és a vármegye átlagos éghajlatának felel meg. Az évi csapadék átlaga 600 mm. Az évi középhőmérséklet 10° C, a nyári közép 22° C, a téli pedig – 3° C. A szelek iránya dél-délnyugat és a légnyomás évi átlaga 762.6, télen 766.4 és nyáron 760.8.
