Ujabb török harczok.
Ujabb török harczok.
A török, mely még ekkor úr volt az ország nagy részén, nem tudott sehogysem belenyugodni Gyarmat elvesztésébe és több ízben kísérletet tett a visszafoglalására. Így 1626-ban egyes csapatok körülvették és megostromolták, de a várbeliek vitézül visszaverték a támadókat, a kiknek vereséggel kellett távozniok, 700de a július 17-én megvívott véres ütközetben a magyarok közűl többek között Serényi Imre jeles magyar ifjú is elesett. 1629–1635-ben Kéry János volt a vár főkapitánya, de ő gyakran követségben járván, távollétét a török arra használta föl, hogy a várat elfoglalja. De ez nem sikerült neki, bár a vár annyira megrongálódott, hogy az 1638. évi országgyűlés újból elrendelte a megerősítését. Végre a török a hasztalan erőlködés miatti dühében a várat 1640-ben fölgyújttatta. Még ki sem heverte a város ezt a kárt, midőn 1644-ben II. Rákóczy György hadainak egy része Bakos Gábor és Kemény János vezérlete alatt Gyarmatnál termett s elfoglalta, azonban csak rövid ideig tartotta birtokában, mert 1647-ben már megint az országgyűlés intézkedik a várnak ingyen munka útján leendő kiigazításáról. Sőt azt is elrendelte, hogy mint végvárat, kellő számú katonával lássák el. Ez évben Balassa Ferenczet nevezték ki várkapitánynyá, a ki alatt a várban magyar őrség volt, a mely folytatta csatározásait a végbeli törökökkel.
