Vegyesházi királyok kora.
Vegyesházi királyok kora.
Hogy a város mily rohamosan fejlődött tovább, annak nyomát a vegyes házakból származott királyok uralkodása alatt találjuk. Igy 1330-ban vásáros helyként említik az oklevelek. De még inkább megerősíti ezt az a körülmény, hogy az oklevelek tanúsága szerint itt tartották a néha hetekig tartó nádori közgyűléseket, az úgynevezett nádori kongregácziókat, a melyekben a két vármegye területén fölmerült judicziális ügyeket tárgyalták a nádor elnöklete alatt. Ilyen közgyűlés volt itt az 1341., 1443., 1344., 1345., 1349., 1358., 1359. és 1366. években. 1369-ben László nádor Nógrád és Hont vármegy éknek Gyarmat mellett tartott közgyűlésében megtiltja Konya mesternek, Pásztói Domokosnak és Taari Lászlónak, hogy Lapásd földjét elfoglalják. (Cod. Dipl. IX. 699vol. IV. 206.) Később 1372, 1373-ban és 1381-ben. 1388-ban István nádor tartott Nógrád és Hont vármegyék számára közgyűlést, melyben Deméndi Benedek és Lőrincz a Beréni Gálnak fia István elleni ügyében okleveleinek előmutatására halasztási időt kap. (Cod. Dip. Fejér. X. vol. VIII. pag. 257.) Az 1394. évi közgyűlés után 1412-ben Gara Miklós nádor Nógrád és Hont vármegyék nemeseinek Gyarmat villa melletti közgyűlésében a deghi konventnek a Balajthi nemesek elleni tiltakozását adja ki. (Cod. Dipl. X. vol. V. pag. 35.) 1423-ban és 1429-ben szintén volt itt gyűlés. 1437-ben Hédervári Lőrincz nádor elnöklésével tartottak itt közgyűlést, melynek 20. napján a Luka-család ősei protestálnak Hliniki Harabor László gyermektelen ember hagyományozása ellen. (Ipolyi Stummer VII. tábla XI. 1.) A legkésőbbi nádori gyűlés végzése 1472-ben kelt. (Fejér Cod. Dipl. Anjou-kori okmtár stb.)
De legnagyobb jelentőségre emelkedett a vár és város a huszita-korban a XV. század első felében (1430. ) A zavaros idők miatt a környéken lakó nemesség kúriális lakóházakat tartott a városban, a mi az ipari és kereskedelmi élet fejlődésére volt nagy hatással. A Balassák több tagja szintén díszes kastélyt építtetett Gyarmaton és állandóan itt lakott, így többek között Balassa Zsigmond épen a husziták korában. (Kovachich Form. solen. 229.) Gyarmat városterülete – a kúriális birtokok kivételével – a Balassák tulajdonában volt és arra 1374-ben Nagy Lajos királytól újabb adományt is nyertek, de a vár őrizete a király hatalmi köréhez tartozott. Az nevezte ki a várkapitányokat, bár többnyire a Balassák közűl, azonban ez nem volt törvény, hogy attól fontosabb okok miatt el ne lehetett volna térni.
