A nemzeti irodalom kora.
255A nemzeti irodalom kora.
A Mária Terézia udvari politikája és II. József elnémetesítő rendeletei által felébresztett nemzeti szellem, új életre kelti a nemzeti irodalmat is. A bécsi magyar gárda által megindított mozgalom egy táborba hajtja a nemes hazafiakat, a kik a nemzetiesség megmentése és a magyar nyelv »pallérozása«, kiművelése érdekében egy szent czélra egyesülnek. Ebben a hatalmas mozgalomban, melynek végső eredménye a Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Nemzeti Szinháznak megalapítása és a modern magyar irodalomnak és tudománynak megteremtése lett, igen nagy szerepet játszottak Nógrád vármegye férfiai. Nagy anyagi áldozatokkal, szellemi kincseik javával, hazafias buzgalmuk magasztos lelkesedésével segítették a nemzetiesség és a magyar kultura szent ügyét.
A Magyar Tudományos Akadémia megalapításában örök érdemei vannak a sziráki Teleki László grófnak († 1821), a ki az akadémia felállítási módjának első részletes tervét dolgozta ki és 50,000 kötetet számláló könyvtárát ajánlotta fel.
A videfalvi születésű Kubinyi testvérek neve elválaszthatatlanul van összeforrva a Magyar Nemzeti Múzeum fejlődésével, anyagi kincsekben való gyarapodásával, külső és belső szervezetének megerősödésével. Múlt századi tudományos és irodalmi mozgalmainkban mindenütt vezető szerepet játszanak és a Geológiai-, Archeologiai- és Természettudományi-társulat úgyszólván az ő lelkes buzgalmuk, fáradhatatlan tevékenységük segélyével keletkezik. Kubinyi Ágoston (1799–1873) a Nemzeti Múzeum igazgatója, az intézet érdekében kifejtett bámulatraméltó, önzetlen buzgalmával és minden akadályokat legyőző, szívós munkásságával, a múzeumnak második megalapítója lett. Az ő nevéhez fűződik nemcsak az intézet belső rendezése, hanem az épületet környező mai parknak a megalkotása is.
A losonczi származású Ungváry János (1763–1807), a szinészetért lelkesülő tudós mérnök és író az első, a ki felveti egy Pesten felállítandó szinház eszméjét, ennek tervét is kidolgozza és Kazinczy Ferenczczel és gróf Ráday Pállal megalapítja az első magyar színjátszó társaságot (1790).
Az irodalom terén vezető, irányító szerepet játszottak e korban a ludányi születésű Ráday Gedeon, (1713–1792), a nemzeti kulturának egyik leglelkesebb apostola, az irodalom nagy meczenása, a róla elnevezett »Ráday-nem«-nek, a rímes-mértékes verselésnek megteremtője és az első, a ki felismervén a »Szigeti veszedelem« költői szépségeit, nemzete figyelmét Zrinyire irányítja.
Nógrád vármegye szülöttje a magyar szépprózának nagymestere, Kármán József is (1769–1794), a »Fanni hagyományai«-nak, az első magyar lélektani regénynek az írója, a ki műveiben élesen mutat rá a műveltségben való hátramaradottságunk okaira és kész programmot ad irodalmunk újjáteremtésére. Az ő lelkében fogamzik meg először Pest irodalmi középponttá tételének az eszméje is.
