Irodalmi vonatkozások.
Irodalmi vonatkozások.
Kiegészítésül azonban érdemesnek és érdekesnek tartjuk még feljegyezni azokat az irodalmi eseményeket is, melyek Nógrád vármegyéhez füződnek.
A középkori európai jogi irodalomnak egyik legbecsesebb terméke és a magyar igazságszolgáltatásnak máig alapvető munkája e vármegyében készült. Midőn ugyanis II. Ulászló Werbőczy István országbírót megbízta Magyarország szokásos jogának feljegyzésével, Werbőczy alsópetényi birtokára vonult vissza és itt írta meg nagy művét, a Tripartitum opus juris consoetudinarii Incl. Regni Hungariaet, melyet az 1514-iki országgyűlés megerősített.
Ugyancsak Nógrád vármegyéhez kapcsolódik irodalmunk legnagyobb lirikusának, Petőfi Sándor több költeményének alkotása is. Petőfi első felső-magyarországi útja alkalmával 1845 junius 2-án barátjával, Steller Antal losonczi ügyvéddel, ki maga is verseket írogatott, Losonczra utazott, hol több napot töltött. Ez alkalommal, junius 3-án, megtekintette a füleki várromot, 4-én a gácsi várat. Ugyanezen a napon Kocsi György, losonczi birtokos nagy ebédet adott tiszteletére. Junius 10-én Petőfi több szekéren, nagy társasággal Somoskőre, innen Salgóra rándult ki. E várrom regényes fekvése egészen elragadta a költőt. Az Uti jegyzetek-ben azt írja róla: »E vár oly rendkívüli helyen fekszik, hogy gondolatnak is őrült volt oda építeni. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán, tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt«. Ugyanezek a várromok ihlették a költőt a Salgó czímű vadromantikus költői elbeszélése megírására, melyet 1846-ban készített el. Junius 14-én ismét Losonczra ment, a mikor egy hétig Steller vendége volt. Ez idő alatt megismerkedett Steller jegyesével, Plachy Vilmával, a ki Petőfi rokonszenvét és bizalmát rögtön annyira megnyerte, hogy hosszan elbeszélgetett vele az ő Etelkájáról. E találkozás emlékére írta P…y Vilma kisasszonyhoz czímű költeményét.
Érdekesebb Petőfinek Weisz Rozáliával, a szép és művelt losonczi zsidó varrólánynyal való találkozása. Barátja, Karády Ignácz, keltette fel a költő érdeklődését a szegény varróleány iránt. Petőfi meglátogatta. A leány, ki a költő műveit ismerte, meghatva fogadta Petőfi látogatását, ki beszélgetésbe elegyedett a leánynyal. Természetessége, műveltsége, helyes itélőképessége és szépsége annyira elragadták, hogy délig nála ült, és mint maga bevallá barátainak, »halálosan szerelmes« lett bele. Ezt egy második találkozása alkalmával meg is mondta a leánynak. A költő már házasságra gondolt, midőn megtudta, hogy a leány már menyasszony. Ekkor elhatározta, hogy eltávozik Losonczról. Junius 22-én délelőtt elment a leányhoz, meghatottan elbúcsuzott tőle, és homlokon csókolván őt, távozott. Ennek az ismeretségnek és szerelemnek emlékét örökítette meg Petőfi A varróleány czímű költeményében. A leány, ki a keresztény hitre tért és Kemény Gábor szolgabíró neje lett, a 90-es évek elején halt meg Alsó-Nógrád egyik falujában.
Petőfi nem felejtette el a Losonczon töltött kellemes napok emlékét, mert két év mulva, 1847 julius 1-én, ismét odarándult, újra meglátogatta Plachy Vilmát, ki ekkor már Steller neje volt és egy napot töltött náluk. (Stellerné 1849-ben halt meg Losonczon.) A házat, melyben Petőfi oly gyakran megfordult, 1899-ben emléktáblával jelölték meg.
257Érdekes irodalmi vállalkozásnak szolgált alapjául az a szomorú esemény, midőn 1849-ben a Grabbe tábornoktól vezetett oroszok Losoncz városát felgyújtották és elpusztították. A tönkretett város helyreállítására országos segélygyűjtés indult meg. E czélból adta ki Vahot Imre a Losonczi Phönix czímű részvét-albumát is, mely nemcsak több ezer forintra rúgó segély-összeget szerzett a, városnak, hanem fontos irodalmi nevezetesség is lett, mert ebben a kor legjelesebb íróinak (Jókai, Petőfi, Vörösmarty, Gyulai, Tóth Kálmán, Tompa, Eötvös József, Garay, Vas Gereben stb.) művei között jelent meg Arany János, Toldi szerelmének első fogalmazványa, a Daliás idők első éneke is.
Itt adjuk betűrendben a Nógrád vármegyében született írók, költők és tudósok életrajzát és műveik jegyzékét.
