Kubinyi Ferencz.
Kubinyi Ferencz.
Kubinyi Ferencz (Felsőkubini és Nagyolaszi), földbirtokos, a M. Tud. Akadémia tiszteleti tagja, a Magyar Földtani Társulat elnöke, geologiai író, született 1796 márczius 21-én, Videfalván. Tanulmányait a beszterczebányai gimnáziumban és a debreczeni kollégiumban elvégezvén, a jogi tudományokat Pesten hallgatta. 1821-ben királyi táblai jegyző, 1832-ben Nógrád vármegye szolgabírája lett, mely hivatalában tíz évig maradt. Az 1833., 1843. és 1847-iki országgyűlésen Nógrád vármegye követeként a reformpárt híve volt és lelkes beszédeket mondott a magyar alkotmány jogainak megvédésére és a népjogok kiterjesztése érdekében. Nagyobbrészt az ő érdeme az is, hogy az ország rendei a Magyar Nemzeti Muzeum épületének felállítására és berendezésére 500,000 forintot adtak és 120.000 forinttal megvásárolták a Jankovich-féle gyűjteményt. Lelkes irodalom- és tudományszeretetétől ösztönözve, múlt századi kulturális mozgalmainknak egyik leglelkesebb vezetője volt. Anyagi támogatásával ő tette lehetővé irodalmunk első nagyhatású almanachjának, Kisfaludy Károly Aurorájának megjelenését; 1862-ben Henszlmannal és Ipolyi Arnolddal Konstantinápolyba utazott a Corvinák tanulmányozása végett, mely alkalommal több Corvinát szerzett meg az Akadémia könyvtára számára; az Akadémia kis üléstermét díszítő, Ligetitől festett két tájkép megfestetésének költségeihez 2000 forintnál 284jóval nagyobb összeggel járult. Jelentékeny része volt a természettudományi, geologiai s archaeologiai társulatok megalapításában, a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek létrehozásában és munkálataiban. Nógrád vármegye követeként szerepelt az 1847-iki országgyűlésen és a losonczi választókerület képviselőjeként jelent meg az első képviseleti országgyűlésen. A szabadságharczban való részvétele miatt kilencz évi várfogságra itélték. 1861-ben újra a losonczi kerületet képviselte az országgyűlésen a határozati párt tagjaként. Tudományos érdemeiért az Akadémia 1841-ben levelező, 1858-ban tiszteleti tagjának választotta meg, és a mathematikai és természettudományi bizottságnak 1870-ig elnöke volt. Meghalt 1874 márczius 28-án, Budapesten.
A szakfolyóiratokban megjelent nagyszámú természettudományi, archaeologiai stb. értekezésein kivül önálló művei: A Tisza medre, mint az ősemlősök sírhelye, föld- és őslénytani tekintetben. Pest, 1855. – Őslénytani adatok Magyarországról. U. o. 1856. – A teve és ló. Állat- és őslénytani s a magyarok keletről eljövetelére vonatkozólag történelmi tekintetben. U. o. 1859. – Országgyülési beszéde. U. o. 1861. – Petényi Salamon élete és hátrahagyott munkái. U. o. 1864. (Németül u. o. 1865. ) – Docktor Zipser Keresztély András életrajza. U. o. 1866. – Az ágost. hitv. pesti autonom egyház szenvedéseinek története a XIX. században. U. o. 1866. – Szerkesztette a Magyarország és Erdély képekben 1853–54. évfolyamát Vahot Imrével.
