A város leirása.
A város leirása.
A budapest–ruttkai vasútvonalon éjszak felé utazva, a természeti szépségű és történelmi nevezetességű éjszakkelet-nógrádi bazaltkúpos hegyvidék (melynek bámulatosan szabályos bazaltoszlopaiból megépült a középkori két lovagvár: Somoskő és Salgó) fárasztó kapaszkodóiról a vonat kényelmesen száguld a mindinkább kiszélesedő Ipoly-völgyön át. Balról Füleket, hajdan nevezetes, ma már nagyrészben romokban heverő várával, jobbról a fülek-miskolczi vasútvonalat regényes vidékével elhagyva, tekintetünk végigfut az Osztrovszki-Vepor hegységtől koszorúzott téres Ipolyvölgyön és templomtornyokon, füstölgő gyárkéményeken akad meg. Előttünk emelkedik Losoncz, a Felvidék egyik legforgalmasabb és az ipar és kereskedelem terén vezető helyet elfoglaló magyar városa, mely a magyarság egyik védőbástyájaként fontos nemzeti missziót is teljesít.
Az élénk forgalmu állomáson induló és érkező vonatok haladnak el mellettünk. A viczinálisok és az ipartelepek vonatai ezek, melyek innen minden irányban jönnek-mennek. A nógrádmegyei, losoncz–poltár–rimakokovai és a losoncz–gácsi helyi érdekű vasutak kiinduló állomása Losoncz. Ezenkívül számos iparvágány vezet a város gyár- és ipartelepeire, így: a Rakottyay György és Társai és a Sternlicht S. és Társai zománczozó-gyárakba, a Mezőgazdasági Gépgyárba, a Borsod-Miskolczi Gőzmalomba, a Herczog-féle szeszfinomítógyárba és a Gőztéglagyárba.
A vasuti állomástól az állomás előtti kövezett térre lépünk. Balról az emeletes Vasuti-szálló fekszik, jobbról pedig a M. Á. V. osztálymérnökségi hivatal helyezkedik el egy parkszerű kertben. Az út a középen koczkakővel, a gyalogjárón aszfalttal burkolt, befásított Vasuti-utczán vezet át. Ha a két oldalt ma még csak részben beépült, de már Így is csinos utczát elhagyjuk, a Petőfi- és Vasúti-utczák kereszteződésénél elterülő Petőfi-térre érünk. Az 1260-öles tér rendezési munkálatai most vannak folyamatban, melyeknek befejeztével a gondosan befásított Petőfi-tér Losoncznak egyik legszebb tere lesz.
A Petőfi-utczában hatalmas gyárkémények nyúlnak ég felé. Az egész utcza – kivéve középső részét, a hol üzlethelyiségek és magánlakások vannak – gyártelepeknek ad helyet. Itt vannak a Rakottyay György és Társai és az Első Magyarországi Zománczgyár r.-t. Sternlicht S. és Társai zománczozó gyárak. Az előbbi 680balfelől van és a kétemeletes épület világos, korommentes külsejével igen kellemes hatást gyakorol. Az utóbbi gyár épületei jobboldalt sorakoznak. E két hatalmas gyártelep üzeme oly nagyméretű, hogy nemcsak a belföldet árasztják el gazdag termelésükkel, hanem kivitelt találnak az összes külföldi államokba is. Jóság és tartóság tekintetében elsőrangú zománczedény-gyártmányaik a hasonnemű külföldi termékeknek erős versenytársai.
A Sternlicht S. és Társai zománczozó-gyárral szemközt – tőle csak a borsod-miskolczi gőzmalomba vezető iparvágánytól elválasztva – van az Első Losonczi Mezőgazdasági Gépgyár szintén nagykiterjedésű gyártelepe. Közelében emelkedik az egész országban egyedüli sörétgyár magas, csonkakúpszerű épülete, ezentúl pedig a közelmultban épült Rakottyay-féle gőzüzemű téglagyár.
A Petőfi-térről a Vasuti-utczán befelé haladva, közeledünk a város középpontja felé. Mikor a Jókai-utcza többnyire magánlakásokul szolgáló házsorát elhagyjuk, láthatóvá lesznek a Gácsi-, újabban Rákóczi-út emeletes épületei. Különösen este, a pazar villamosfény mellett nyújt ez az utcza szép látványt a vasúti állomásról jövőnek. A sarkon van a F. M. K. E. kávéház, mely külsejével és kényelmes, fényes berendezésével első helyen áll.
A Rákóczi-út, mint általában Losoncz főbb utczái, középen koczkakővel, a gyalogjárón aszfalttal van burkolva és két szélén befásítva. A téres utczának a város nagyságához mért, aránylag igen nagy forgalma rögtön feltűnik az idegennek. A széles aszfaltkorzón főkép déltájban és alkonyatkor szinte hemzseg a sok járókelő. Ebben az utczában és a hozzá csatlakozó Kossuth Lajos-utczában vannak a város leghatalmasabb épületei. Jobbra tartva, a majdnem 9 kh. nagyságú, egész kiterjedésében koczkakővel burkolt és fasorokkal árnyalt Búza-térre érünk. Itt szoktak lefolyni az országszerte híres losonczi gabona- és gyapjúvásárok. A tér éjszaki szögletében füstölög a Herczog-féle szeszfinomítógyár kéménye. Mellette egy keskeny átjáróval kapcsolódik a Búza-térhez a Vásár-tér, a hol az állatvásárokat tartják meg. A Búza-teret minden oldalról épületsorok fogják körül.
A vásárok színhelyét megtekintve, ismét visszatérünk a Rákóczi-útra. A F. M. K. E. kávéházon túl van az Ipar és Kereskedelmi Bank, ezzel ferdén szemben a posta, táviró és távbeszélő van elhelyezve. Mindezekre azonban csak futó pillantást vetve, sietünk megnézni a reformátusok szép templomát, mely a Rákóczi-úttal szemközt, a Kubinyi-téren áll. A templom Izsó Miklós hírneves építész- és szobrászművészünk mesteri alkotása. Gótikus stilű külsejével erősen kiválik a szomszédos épületek közűl. Lépcsőzetes feljárón és boltíves bejárón át juthatni a templom belsejébe. Nyulánk, magas tornyán erkélyszerű kiképzés van a tűzőrség számára.
A templommal szemközt a Losonczi Takarék és Hitelbank emeletes, modern palotája, jobbra pedig a csaknem négyzetben épült áll. főgimnázium áll, mely utóbbi a Kis- és Nagybég-utczák közé ékelődve, a Teleki-sétány végében foglal helyet. Előtte a téren áll Kármán József költő emlékoszlopa és szemben vele emléktáblával megjelölt szülőháza.
A ref. templom baloldali részén kezdődik a Kubinyi-tér. Ez tulajdonképen a város középpontja, melyet minden oldalról egy- és kétemeletes modern paloták környeznek. A dél felé kinyuló térrel párhuzamosan fut a Rákóczi-útban folytatódó Kossuth Lajos-utcza, mely a forgalmat is ide összpontosítja. A tér éjszaki oldalán, a ref. templom mellett emlékoszlop áll, az 1849-ik évben Losoncz város e terén elesett honvédek emlékére. Odább a róm. katholikusok ódon temploma emelkedik; baloldalt a Kossuth Lajos-utczával, – melyben a térre néző Nógrádmegyei Népbank szép, emeletes palotája van – átellenben a városi polgári leányiskola, délfelől a Losoncz város tulajdonát alkotó Városi Vigadó nagy és szép épülete zárja be a teret.
A róm. kath. templom, a városi polgári leányiskola és a Városi Vigadó által közrefogott tér közepén látjuk a hajadon fővel, szónoki pózban álló Kossuth-szobrot. A szép bronz-szobor, melyet az 1910. évi szeptember hó 19-én leplezett le nagy ünnepségek közepett a város hazafias lakossága, a városházára néz. A szobor a talapzatán a még elestében is balkezében tartott zászlót fennen lobogtató és a szabadságot szimbolizáló honvéddel – Holló Barnabás kiváló szobrászművészünk sikerült alkotása. A Kubinyi-térről nyíló Vigadó-utczában van az állami elemi népiskola.
A Városi Vigadóval szemközt a Kossuth Lojos-utczába torkollik az Erzsébet-utcza, 681mely a városháza emeletes nagyszabású épületével kezdődik. A kir. járásbíróságnak nemrég épült emeletes palotája részben már az Iskola-utczára néz, melyben a várostól fúratott 364 m. mélységű artézi kútat, az állami tanítóképzőintézetet és az ág hitv. ev. templomot látjuk. Az Iskola- és Kossuth Lajos-utczákat összekötő Búsbak Adám-utczában van az izr. templom és az izr. népiskola.
Az Iskola-utcza folytatása a Temető-utcza, mely a temetőkbe vezet. Közvetetlen egymás mellett sorakoznak a város négy nagyobb vallásfelekezetének róm. kath., ref., ág. hitv. ev. és izr. – temetői, melyek telve vannak díszes kriptaépületekkel és művészies kivitelű sírkövekkel. Mindegyiken rendezett sétányok vezetnek át. Különösen szép az izr. temető közepén emelkedő imaház. A köztemetőben van Debrődinek, 49-ben a város terén elesett honvédhuszárőrmesternek az emléke. A reformátusok temetőjében nyugszanak: Ráday Pál, II. Rákóczi Ferencz fejedelem titkára és követe, Kármán József és Sükey Károly, a város híres szülöttei.
A temetőkön túl látjuk a szőlőket, a melyek még Losoncz napsütötte hegyoldalain érett termést hoznak, de már innen éjszakra csak elvétve és csakis lugasban nevelve láthatók.
Visszatérve az Erzsébet-utczába, itt a városi óvodát és a régi városi vigadót érintjük, melynek udvarán van a városi gőzfürdő. Ezen túl a földszintes házak tömegéből a »Klára« villamgyár épülete emelkedik ki. Az utcza végén sorakoznak a 25-ik gyalogezred nagyméretű, egy- és kétemeletes kaszárnyái; a jobbra nyiló Laktanya-utczában pedig a csapatkórházat és az üzemét már régen beszüntetett pakfon-gyár ódon épületeit láthatjuk. Baloldalt terül el a Laktanya-tér.
Az Erzsébet-utcza folytatása a Czóbel-út, az Erzsébet-ligetbe vezet. A még nem régi keletű és így többnyire növendékfákkal beültetett park kezdetén látjuk a polgári és katonai uszoda pavillonszerű épületét, előtte a hatalmas csónakázó tavat, mely télen korcsolya-pályául szolgál. Innen egy lombfákkal sűrűn beárnyalt, két km hosszú, gyönyörű sétány vezet be az erdő egyik völgyében fekvő s a nyár forró napsugarai ellen kellemes menedéket nyujtó, remek szép losonczi fürdőbe, hol a losoncziak nyári mulatságaikat tartják. A csinos nyaralókkal környezett fürdő vize vasas és gyógyhatású.
Az Erzsébet-ligettől jobbra, a Rákóczi-úthoz csatlakozó Gácsi-úton emelkednek a 16. tábori ágyúezred nagyszabású kaszárnya épületei. Az elül parkírozott és díszes vasrácscsal kerített kaszárnyák az udvarokkal együtt 14 kh. területen fekszenek.
Vessünk még egy pillantást a liget és tűzér-kaszárnyák között épült tisztviselő telep villaszerű, csinos házaira és az ezen túl lévő cserépkályha-gyárra, azután térjünk vissza a Kossuth Lajos-utczába.
Lefelé haladva, egy kétemeletes épületen emléktáblát látunk, mely Petőfi Sándornak 1847-ben Losoncz városában töltött kellemes napjaira emlékeztet. Az utcza alsó szakasza a Tugár-patakon túli és még néhány évtizeddel ezelőtt külön várost alkotott és Wohl Hermann szesz, élesztő- és eczetgyáráról nevezetes volt Losoncz-Tugáron vezet keresztül. Itt van a városnak a második óvodája, ettől kifelé a Tugár-tér, melyre az egyemeletes városi kórház tekint le. A tér délfelőli utczai részén emelkedik a Nógrádmegyei Tanítók és Jegyzők 1910-ik évben épült fiúinternátusa. Ugyancsak itt fog épülni a közeljövőben az Országos Református Lelkészegyesület leányárvaháza és az Izraelita Szentegylet internátusa. Losoncz-Tugáron áll a Szilassy család régi, emeletes kastélya is.
A tugári városrészen túl, a Balassagyarmat felé vezető és kétoldalt gyümölcs fákkal beültetett országút mellett van az állami facsemete-kert és a műtrágyagyár, mely a város tulajdona.
A Kossuth-Lajos-utczából nyíló és a Tugár patakkal párhuzamosan haladó Füleki-út mellett, már jóval a városon kívül, van a Koléner és Darvas-féle sertéshizlaló telep és az újonnan épült modern közvágóhíd és műjéggyár. Itt egyesül a Tugár-patak a Losoncz-patakkal. Az utóbbi mellett éjszakra haladva, a losoncz-tugári fürdőhöz érünk, mely a meleg évszakban a város közönségének egyik kedvelt kiránduló helye.
A városnak éjszakkeleti, állomásfelőli részén a Nagybég-utcza folytatását alkotó Apátfalusi-út mellett emelkedik a Wohl-féle szeszfinomító-gyár, szemben vele az 1910-ben épült Pázmán-féle ezüst és ötvösműáru-gyár, mely mellett egy kisebbszerű gőzmalom füstölög. Ugyancsak ez út mellett baloldalt országoshírű 682posztógyár van, melynek főkép katonaposztó gyártmányai elsőrangúak. A gyár a Nemzeti Egyesült Textilművek tulajdona. Jó hírnévnek örvend a szomszédos Gács nagyközségben levő hazánk legrégibb posztógyára is. Ezenkívül az éjszaki szomszédos községekben fejlett agyag- és üvegipar van. Mindezek termékeinek továbbító állomása és részben elárusító helye Losoncz, a mi nagyban emeli a város közforgalmát.
*
