Éghajlat.
Éghajlat.
A Losonczot környező hegyek irányában lefutó völgyek felől a vidék folytonosan heves széláramlatot és hőfokváltozást szenved, s így a város légköre elég éles. A vidék hőmérsékletére nagy befolyást gyakorol a Kárpátok és a Király-hegy csúcsairól jövő éjszakkeleti szél, mely néha a legmelegebb nyári napokat is egyszerre lehűti, de a növényi vegetácziókban gazdag Felvidékről oly sok élenyt hoz magával, hogy annak következtében levegője rendkívül ózondús. Az évi középhőmérséklet 10.1 C fok. Az évszaki viszonyok a következő középarányt mutatják: a tél tartama 89, a tavaszé 92, a nyáré 92, az őszé 91 nap. A többnyire korán beálló, szeszélyes tavasz a vegetatív életnek nagy ártalmára van; a nyár nem ritkán hideg, esős szelekkel kezdődik, melyet gyorsan beálló nagy forróság követ, minek következtében a vidék talaja egészen kiszárad és növényzetét igen elhervasztja, az aratás július elején kezdődik; az őszi napok kitűnőek és egyenletes mérsékletűek; a tél október végén szokott jelentkezni.
A losonczi meteorológiai állomáson több évi megfigyelés eredménye a következő. Az évi középnyomás: 744.1 mm., a légnyomás maximuma: 762.1 mm. deczember 22-én reggel 7 órakor; a légnyomás minimuma 725.2 mm. deczember 10-én reggel 7 órakor; az évi legnagyobb ingadozás 36.9 mm., az évi középhőmérséklet 9.1 fok Celsiusban, az év legmelegebb napja augusztus 4-ike, 25 fokkal; az év leghidegebb napja január 24-ike, –19.1 fokkal, az évi hőmérséklet maximuma 31.2 fok aug. 4-én, az évi hőmérséklet minimuma 24.5 fok január 24-én, az egész évi legnagyobb hőingadozás 56.5 fok. Az egész évi csapadék 787.9 mm., az évi első zivatar április 16-án, az utólsó zivatar november 10-én folyt le, az utólsó dér (fagy) április 8-án volt és az első dér (fagy) szeptember 26-án köszöntött be. Az első hó a távoli hegyeken deczember 5-én, a környéken deczember 6-án jelent meg.
*
