Első okleveles adatok.
Első okleveles adatok.
Az első történeti adat Losonczról az 1128. évről szól. Esterházy Pál 1896-ban, magyar nyelven írt »Mennyei Korona« czímű munkája 131. lapján ezt mondja: »Az ezer száz huszonnyolczadik esztendőben építtetett Losonczi Lambert nevű magyarországi palatinus Losonczon a Boldogságos Szűz tiszteletére egy templomot, melyben kiváltképen tiszteltetett a szeplőtlen Szűz; de az 1590-dik esztendőben oda is beférkezvén az eretnekség, a szentképet oltárostul kivetették. «
Katholikus egyházi vonatkozású a második legrégibb történeti adatunk is a mely szerint Losoncz egyháza már 1190-ben fennállott, tehát egyike volt a legrégibbeknek ama vármegyebeli egyházak közűl, a melyekről okleveles adataink vannak.
A XIII. századból egy határjárás jegyzőkönyvének adatai maradtak Losonczczal kapcsolatban reánk. Maga az okirat elégett, de fennmaradtak belőle a következő kijegyzések: Losoncz határában egy darab földet most is »barátok földének« neveznek. Losoncz ugyanis apáturaság volt; a kolostor Kisfalu pusztáján, az úgynevezett Királyhegyen állott; Kisfalu, valamint az apátság birtokát alkotó Apátfalva is Losoncz határához tartozott; de az apáturaság a zavaros időkben elpusztult, a »barát földeket« pedig a Forgách család foglalta el. Ezekkel a földekkel kapcsolatos a XIII. századbeli említett határjárás is.
A XIII. századból való az esztergomi káptalanban őrzött az a metalis levél is, mely Losonczról már mint városról emlékezik meg.
