Losoncz urai.
Losoncz urai.
Losoncz, a hozzátartozó birtokokkal együtt, királyi adományozás útján sokszor cserélt gazdát. Losoncz urainak magára Losonczra, mint szabadalmas városra és polgárságára vonatkozó joga csak kismértékű volt; a földesúri jog csak a belső telkek után szedhető bizonyos adóra szorítkozott.
Az adományozottak nem egyszer kísérelték meg, hogy a város szabadalmas joga ellenére a kisebb királyi haszonélvezetektől megfosszák az azok 661birtokában levő várost, de ez csak ideig-óráig tartó kísérlet maradt. A szabadalmas jog körül vívott eme küzdelmek végig vonulnak mindazokon a századokon, melyekben földesúri korlátozott joggal bár, de új urak gyanánt az egymást követő királyi adományozottak tétettek Losoncz uraivá.
Minthogy Nógrád vármegye területe nagyobb harczok nélkül jutott a magyarok birtokába, Árpád a terület legnagyobb részét a fejedelmi nemzetség részére foglalta le. A XII. század elején szereplő ama vármegyebeli nemzetségek közűl, a melyekről okleveles adatainak vannak és a melyekről azt sejthetjük, hogy a birtokaikat az első foglalás jogán szerezték. Losoncz körül csak a Záhoknak (Zaah) voltak birtokaik. Ez a nemzetség szállotta meg a vármegye délkeleti vidékének legnagyobb részét. A birtokai Losoncztól Karancsságig és Fülektől Széchényig úgyszólván összefüggő egészet. tettek. Ezt nem tekintve, Losoncznak és környékének a birtoklása már királyi adományozás alapján történt.
A legrégibb donácziós birtokos Losonczon a Losonczy család volt. Ennek tagja az a Losonczy Lampert nádor, kiről Esterházy Pál »Magyar Korona« czímű munkája emlékezik meg. Ugyancsak Losonczy Lampert építtetett a maga emelte templom köré castellumot, melyet Giskra rontatott le. Hajdan ebben tartotta Nógrád vármegye gyűléseit és levéltárát, a mikor a török Füleket lerombolta.
IV. László király idejében Losoncz a Tomaj nemzetségé; erre nézve három adatunk van. 1275-ben IV. László a Tomaj nemzetségbeli Dénes nádor fiainak Miklósnak és Dénesnek a losonczi birtokukból ezüstbányászati czéljaira, elvett 20 ekényi földet visszaadta; 1277-ben pedig visszavonván a Leuszták fia, Miklós és Folkus fia Farkas részére, helytelen tájékozódás következtében, Losonczról és egyéb birtokokról szóló adománylevelét, birtokait visszaadta a Tomaj nemzetségbeli Dénes nádor fiainak, Dénesnek és Miklósnak. 1280 augusztus 10-én Losoncz helységet, melyet tőle Leuszták fia. Miklós ősi örökség gyanánt visszakért és kapott is, újból visszaadta Dénes nádor fiainak, mert meggyőződött arról, hogy Leuszták fia Miklós ősei hűtlenég miatt vesztették el ezt a birtokukat.
Divény várát, a melynek a tartozékai között Losoncz – a Losonczy család ősi birtokaként – eredetileg szerepelt, egy 1393. évi oklevél említi először. A XV. században a Losonczyak birtokában találjuk. Így tehát ekkor megint a Losonczyak Losoncz urai. I. (Nagy) Lajos király egyik adomány-levele hat Losonczy testvérnek: Ozvald, János, Pál, Detre, Öcsöd és Lászlónak biztosítja az adományt. Ezt az adományt Zsigmond király 1406-ban megerősíti Losonczy Öcsöd és László részére.
Losonczy Dezső bán fiai László és Zsigmond hűtlenség miatt elvesztették a vár tartozékaiban birtokolt részüket; ezeket, közöttük Losonczot, Mátyás király 1467-ben Guthi Országh Mihály nádornak adományozta. 1560-ban I. Ferdinánd király Losoncz felét Guthi Országh Kristófnak, Nógrád vármegye főispánjának adja; ezt a részt 1569-ben Országh Kristóf magvaszakadása czímén, Török Ferencz és neje, Országh Borbála, kapta adományul, II. Miksa királytól. 1562-ben Szilassy György adományul kapta Losoncztugár helységet, a melyet 1892 jan. 1-én közigazgatásilag Losonczhoz csatoltak; a Szilassy-családnak itt ma is van kastélya. 1592 február 12-én Forgách Zsigmond fia Zsigmond – a ki 1592-től 1621-ig a vármegye főispánja volt – a neje, Losonczy Anna előbb Ungnád Kristófné révén, a Losonczyak egykori javainak a birtokába jutott, miután ezen a napon Rudolf király, Losonczy Anna kérelmére, I. Ferdinándnak 1552 július 20-án kelt, Losonczy István és néhai testvére, Antal leányainak fiúsításáról szóló engedélylevelét átírta, és megerősítette. E fiúsító levél szerint Losonczy Anna, Losoncz helységet kapta.
