Rétság.
Rétság.
Rétság. A diósjenő-romhányi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség. a nógrádi járás székhelye. Házainak száma 160, és római kath. vallású lakosaié 909. Postája, távírója, telefonja és vasútállomása helyben van. E községet már 1393-ban a Lossonczy család birtokában találjuk. A XVI. század közepén behódolván a törököknek, 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt, utána pedig 1566–67-ben egy Husszein budai basa livájából való török tiszt nyerte el. 1579-ben 20 adóköteles házát írták össze. 1583–84-ben Boszna Hasszán volt a hűbérbirtokosa. 1598-ban Lónyay Albert volt a földesura, akkor azonban részben kipusztult és még 1633–34-ben is csak három adóköteles házat írtak benne össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben hét magyar, három tót, 1720-ban öt magyar háztartást találtak itt az összeírók. 1770-ben a váczi káptalan, Sréter Pál, György özvegye és István, 1826-ban pedig a váczi káptalanon és a Sréter családon kívül még Szubszky István özvegye volt a földesura. Jelenleg özvegy gróf Benyovszky Bélánénak, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyesnek van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1726-ban épült. Az 1848–49. évi szabadságharcz alatt a helység több ízben volt hadátvonulások színhelye. 1849 jan. 10-én Csorich altábornagy hadteste szállotta meg; 1849 ápr. 11-én, a váczi fényes győzelem után, a diadalmas honvédsereg vonult itt át Léva felé; 1849 júl. 16-án, a váczi csata után, az orosz hadak egész a helységig üldözték Görgey visszavonuló hadát, mely alkalommal a hátráló honvédsereg másfél órán át harczolt az oroszokkal. Az oroszok a Mogyorós dombról kezdték ágyúzni a magyarokat, a mitől a falu egyrésze lángba borult. A községben Marton Józsefnek gőzmalma van. A községhez tartozik Jásztelek-puszta, Lokos-tanya és Pusztaszántó, melyet már 1299-ben említenek az oklevelek. 1460-ban önálló községként szerepel. Alkalmasint a XVI. században pusztult el.
