A gróf Zichy család seniorátusa.

Folyó szám	Község vagy határ	Törvényhatóság	Terület
			erdősült	nem erdősült	erdőbirtokhoz tartozó egyéb	Összesen
			katasztrális hold
	1. Divényi erdőgondnokság:
1.	Divény, Tomanyova pusztával	Nógrád m.	1358.85	57.55	35.35	1451.75
2.	Fűrész	»	308.95	165.10	0.95	475.00
3.	Divényoroszi	»	574.15	186.40	–	760.55
4.	Bzova-puszta	»	1062.10	82.85	26.70	1171.65
5.	Vámosszalva	»	1461.45	51.55	42.70	1555.70
6.	Dabar	»	72.30	47.92	3.57	123.79
7.	Kotmány	»	1121.58	49.80	25.10	1196.48
8.	Ábelfalva	»	248.10	117.90	3.40	369.40
9.	Madácsi	»	228.10	73.35	–	301.45
10.	Óhuta	»	64.55	–	–	64.55
	Összesen		6500.13	832.42	137.77	7470.32
	2. Etrefalvai erdőgondnokság:
11.	Etrefalva	Nógrád m.	304.26	7.56	8.18	320.00
12.	Nemesfalva	»	253.63	–	27.12	280.75
13.	Látka	»	617.41	43.19	32.80	693.40
14.	Málnapatak	»	587.27	23.52	53.69	664.48
15.	Lónyabánya	»	465.91	87.80	11.86	565.60
16.	Udvarház	»	96.33	–	–	96.33
17.	Tósár	»	164.16	–	–	164.16
18.	Gergelyfalva	»	56.65	–	–	56.65
	Összesen		2545.65	162.07	133.65	2841.37
	3. Libercsei erdőgondnokság:
19.	Nagylibercse, pusztáival	Nógrád m.	3153.95	81.90	82.75	3318.60
20.	Érújfalu	»	125.20	2.95	–	128.15
21.	Lentő	»	161.05	63.95	–	225.00
22.	Szenna, Miletincz pusztával	»	251.05	20.10	–	271.15
23.	Perényes	»	16.85	–	–	16.85
24.	Alsó-Tisztás	»	109.65	2.31	–	111.96
25.	Felső-Tisztás	»	483.16	68.11	–	551.27
26.	Nederes	»	132.29	11.43	–	143.72
	Összesen		4433.20	250.75	82.75	4766.70
	4. Esztergályi erdőgondnokság:
27.	Alsó-Esztergály, Kapronczával	Nógrád m.	409.39	65.95	–	474.98
28.	Erdőszele	»	72.22	47.70	–	119.92
29.	Felső-Esztergály	»	253.86	479.28	–	733.14
30.	Lest	»	374.87	10.72	–	385.59
31.	Turmező, Práskova pusztával	»	1110.94	42.07	–	1153.01
32.	Nagy-Lám	»	182.71	51.40	–	234.11
33.	Száraz-Nyirjes	»	80.81	5.25	–	86.09
34.	Veres	»	56.83	7.66	–	64.49
35.	Nagykürtös	»	165.29	9.91	–	175.20
36.	Dacsólam	Hont m.	131.00	–	–	131.00
37.	Csáb	»	454.56	12.36	–	466.92
38.	Alsó-Pribely	»	414.62	11.96	–	426.58
39.	Zsély	Nógrád m.	607.32	7.16	–	614.48
40.	Mikszáthfalva	»	–	1.44	–	1.44
41.	Kis-Ujfalu	»	32.86	–	–	32.86
42.	Óvár	»	146.47	–	–	146.47
43.	Erdőmeg, Podluzsány pusztáv.	Hont m.	279.00	–	–	279.00
44.	Vadkert, Lőrinczi pusztával	Nógrád m.	347.34	21.36	–	368.70
45.	Terény	»	255.30	–	–	255.30
46.	Guta	»	219.88	6.67	–	226.50
	Összesen		5595.25	780.53	–	6375.78
	Összefoglalás
1.	Divényi erdőgondnokság	–	6500.13	832.42	137.77	7470.32
2.	Etrefalvi »	–	2545.65	162.07	133.65	2841.37
3.	Libercsei »	–	4433.20	250.75	82.75	4766.70
4.	Esztergályi »	–	5595.25	780.53	–	6375.78
	Összesen	–	19074.23	2025.77	354.17	21454.17

648E területeken kívül még kb. 1500 k. hold erdősítés alatt álló kopár terület van, melyet fokozatosan üzemtervi kezelés alá vesznek.

Helyrajzi tekintetben az erdők az elő- és középhegység jellegével bírnak, csupán a bátkai határban levő Bikon vrh. vagy Pater nevű hegy, melynek tengerszínfölötti magassága 1113 m., emelkedik ezek fölé; Kiemelendőbb pontok még: a felsőbzovai, illetőleg dabasi opaleni vrh. 889, a vámosfalvai Bartocska 754, az ábelfalvai Osztroska 800, a libercsei Lisecz 718 m. t. f. magasságú. Az erdők átlagos tengerszínfölötti magassága 400 méterre tehető. Az oldalak 5–35° eséssel bírnak. A divényi várrom 310 méterre van az adriai tenger színe fölött.

Az erdők legnagyobb része az Ipoly folyó jobb partja – melynek forrása az uradalom legéjszakibb részében levő bátkai vrh. Ipoly nevű hegy alatt fakad – és ama hegylánczolat között fekszik, mely a vízválasztót alkotja az Ipoly és a Garam folyók között.

Ha az Ipolyvölgyet mint fővölgyet tekintjük, a vízválasztóktól 6 mellékvölgy ágazik ki, úgymint: a vámosfalvai, prágai, lentői, sztregovai, esztergályi és kürtösi völgyek, melyek vizei az Ipolyba folynak. E völgyek, melyek meg sok kisebb völgyre ágaznak, vízgazdag patakokkal, erekkel és forrásokkal bírnak, melyek még a nagyobb nyári hőségben sem száradnak ki s így az erdőtenyésztésnek megfelelő légköri nedvességet idéznek elő.

Az éghajlat, tekintettel arra, hogy az uradalom legnagyobbrészben búzatermő vidéken terül el, mérsékeltnek mondható s elő- és utófagyoktól rendszerint mentve van. Kivételek csak az éjszakibb erdők, különösen pedig a divényi Jávor, a bzovai Lucsencsik, Látka és Óhuta, hol az éghajlat is zordabb, az elő- és utófagyok is gyakoriabbak.

Uralkodó szél a fővölgy irányát követő éjszak-nyugati. Számbavehető szélveszély eddig nem volt.

A bátkai erdőben jelentékeny hótörés 1906/07. év telén volt, a mikor az nagy pusztítást okozott az ottani 20–40 év közötti luczfenyvesekben, minek következtében a pocsékká tört állományból kb. 300 k holdnyi területet le kellett tarolni és pedig a földmívelésügyi minisztérium rendeletére három év alatt, hogy a betűző szúnak előrelátható tömegesebb fellépése, az épen maradt állományt is ne veszélyeztesse, a mit az elővigyázati intézkedésekkel sikerült is megakadályozni.

Az altalaj kőzete az éjszaki rész erdeiben, mint Látkán, Málnapatakon Bzován és Vámosfalván gneisz és trachit, helyenként gránittal áttörve. A kotmányi, nemesfalvai, etrefalvai és divényi részekben a csillámpala is fellép. A délre fekvő részekben, mint Libercse, Lest, Esztergály és Csábócz, az altalajt a trachittufa alkotja, mely helyenként trachitba és andezitba megy át. Libercsén azonkívül homokkő is előfordul. A csillámpala az udvarházai részben bazalttal van áttörve, Divényben pedig, kúpalakú dombokon, tömörmészkő jön felszínre, a major fölött magnezit, a Háyban kvarczit. Ezenkívül a nemesfalvai, etrefalvai, kotmányosi és lónyabányai részekben barnavaskő is előfordul és egyes kvarcztömbök is, melyek e vidéken az üvegipar kifejlődéséhez hozzájárultak. A mélyebb rétegek alluviális és diluviális képződményűek, Nagy-Kürtösnél pedig barnakőszénképlet is előjön. A talajfelület alkotórészei, az altalajt alkotó kőzetek különfélesége szerint, egymástól ugyan eltérők, azonban a kőzetek elmálásából származott laza agyagtalaj az erdőtenyészetnek kiválóan megfelel, különösen, a hol kellő talajmélység mellett, elegendő televény is képződött.

Az uralkodó fanem ez idő szerint a bükk és a kocsánytalan tölgy, a délre fekvő erdőkben csertölgygyel; kisebb mértékben az ültetés által telepített lucz-, erdei, fekete és vörösfenyő. Az alárendeltebb lombfa-nemek közűl a nyir, nyár, kecskefűz, kisebb csoportokban és patakok mellett az éger. A gyertyán a bükkállabokban eszközölt helytelen tarvágásokban – sajnos – nagyon elterjedt.

Számokban kifejezve a tölgy 0.37, bükk 0.27, cser 0.10, erdei, fekete és vörösfenyő 0.05, lucz- és jegenyefenyő 0.10, ákácz és nyír 0.01, tisztások 0.08 és az erdőbirtokhoz tartozó egyéb terület 0.02%-át foglalja el az összes 21.454.17 k. hold területnek.

Főfanemekül szabályos állabokban a következők terveztetnek: Divényi erdőgondnokság A üzemosztályában kocsánytalan tölgy, B. üzemosztály I. vágássorozatában bükk, többiekben luczfenyő. Etrefalvai erdőgondnokság A. üzemosztály I és II. vágássorozatában tölgy, III-ban tölgy és luczfenyő, IV.-ben luczfenyő, B. üzemosztályban kocsánytalan tölgy. Libercsei erdőgondnokságban kocsánytalan tölgy, Esztergályi erdőgondnokságban A üzemosztály kocsánytalan 649tölgy bükkel, B üzemosztályban kocsánytalan tölgy és luczfenyő, C. üzemosztályban kocsánytalan tölgy, D. üzemosztályban luczfenyő bükkel.

A magról származott bükk, valamint a nagyrészt sarjadzás útján keletkezett kocsánytalan és csertölgy-állabok növekvése elég jónak mondható. Különösen az utóbbi években eszközölt természetes felújítások és az ültetés által történt telepítések kitűnő fejlődést mutatnak.

Az állabok növekvése és tömeggyarapodása azonban, a termőhelyek különfélesége szerint, egymástól eltérő képet nyújt. Az uralkodó lombfanemek bevégzett magassági növekvése 15–25 m. között ingadozik; ennél nagyobb magasságot csak a bzovai televénydús katlanokban, vegyes állabokban előforduló törzsek mutatnak. A tűlevelűekből, főleg pedig a lucz- és jegenyefenyőből eddig 70 évesnél korosabb állabok nem lévén, e korban a törzsek magassága 30–35 m. között ingadozik. A bzovai bükkállabokban szórványosan előforduló korosabb törzsek helyenként a 40 m. magasságot is elérik. Az átlagos növekvési viszonyokat tekintve, a tölgynél 100 éves kort véve alapul, 20 m. törzsmagasság és 35 cm. mellmagasságban mért vastagság vehető átlagúl; a bükknél 80 éves kor mellett ugyancsak 20 m. magasság és 30 cm. vastagság. A luczfenyőnél ellenben, 80 éves kor mellett, 33 m. magasság és 35 cm. vastagság vehető átlagban. Ezek szerint az átlag-növedék a tölgynél 2.00, a bükknél 2.35, a luczfenyőnél 3.10 m3. vehető kat. holdanként, teljes zárlat mellett, mely adatok szerint a főbb fanemű állabok, az alkalmazott Coburg herczegi termési táblák II-ik és III-ik termőhely i osztályának felelnek meg. Az állabok zárlata a korosabb állabokban többnyire hiányos, a középkorú és fiatal állabokban már jobb, a legutóbbi felújításokban és telepítésekben pedig a, legjobb.

Az uradalmi erdők évi állami és községi pótadója és egyéb közterhek 1909-ben 12.707 korona 47 fillérre rúgtak. Szolgálmányok az úrbéri elkülönítés óta nem terhelik az erdőket, kivéve a kegyurasági plebániáknak és iskoláknak évente kiszolgáltatandó kemény-tűzifa illetményt, melyet a hívek vágnak és szállítanak; ez összesen 288 űrköbméter

Itt is, mint mindenütt, a hol szegény nép lakja az erdők környékét, az erdei kihágások elég gyakoriak; ezeket korlátozni lehet ugyan, de végleg megszüntetni nem. Az erdei kihágások a múlt század 70-es éveiben, különösen az éjszaki rész erdeiben, annyira el voltak terjedve, hogy ez a népnek úgyszólván rendes kereseti forrása volt. A védszemélyzetnek nagyobb fegyelmezettsége és az illetékes hatóságok részéről kifejtett nagyobb szigor, a kihágások mértékét leszállították ugyan, de azokat nem szüntették meg, különösen nem a Divény körüli erdőkben, melyek határszéleit mindenütt a hegyi lakók tanyái környékezik.

A divényi seniorátusi uradalmi erdőtermények értékesíthetésére legfontosabb közlekedési eszköz az erdőket éjszaki részében átmetsző magyar királyi államvasutak budapest–ruttkai vonala, melynek losonczi, lónyabányai és krivány-gyetvai állomásához szállítják a divényi és etrefalvai erdőgondnokságok faterményeit.

Az utóbbi években kiépűlt losoncz–balassagyarmat–aszódi és losoncz–gácsi viczinális vasúti vonalak a libercséi erd. kerület fatermékeinek értékesíthetését jelentékenyen előmozdították ugyan, de nagy baj az, hogy e vidék lakossága a fafuvarozással majdnem teljesen felhagyott és az uradalom e részben csak a saját igásfogataira van utalva. Ez a körülmény a kihasználás intenzivitására bénítólag hat. Az ugyancsak néhány évvel ezelőtt kiépűlt losonoz–poltár czinóbányai viczinális vasútvonal, az etrefalvai erd. kerület etrefalvai és nemesfalvai, erdőrészek fatermékeire nézve, a fővonalnak könnyebb megközelítését tette lehetővé. Vasúti közlekedés szempontjából legkedvezőtlenebb helyzetben van az esztergályi erd. kerület., mert az e kezelési kerülethez beosztott erdőségeknek csak kisebb része fekszik a balassagyarmati vasúti állomás közelében. Az évi fatermés tehát a divényi és etrefalvai erdészeti kerületek összes vágássorozataiban nagyobb fennakadás nélkül, míg a libercsei és esztergályi erd. kerületekben csak részben értékesíthető.

Az uradalmi erdők gazdasági viszonyai egyébként évről évre lassan fokozódó javulást mutatnak, úgy hogy az erdészet ma már a seniorátusi uradalomnak jelentékeny mívelési ága és így fontos tényezője.

Az erdőkezelést a földmívelésügyi m. kir. minisztériumtól jóváhagyott rendszeres üzemtervek alapján, a Divényben székelő erdőfelügyelőség élén álló erdészeti felügyelő vezeti, ki egyúttal a divényi erdőgondnokságot is kezeli. 650A felügyelő mellett kisegítésül egy szakvégzett erdőgyakornok van alkalmazásban. A felügyelő az uradalmi jószágigazgatónak van alárendelve, kinek hivatala ez idő szerint Budapesten van. Az erdőgondnokságok kezelési teendőit a felügyelő ellenőrködése mellett, három kerületi főerdész végzi. Az erdővédelmet felesketett erdőőrök teljesítik.

A személyzet létszáma ez idő szerint a következő: 1 erdészeti felügyelő, 3 főerdész Etrefalván, Libercsén és Esztergályban, egy erdőgyakornok, egy fővadász Libercsén, egy vadász Felsőbzován, egy főerdőőr, 36 erdőőr, ezek közűl 17 szakvizsgázott és 8 erdőlegény.

Egy erdőőri járásra átlagban 575 katasztrális hold esik.

A vidék elég sűrű lakossága az állandó erdei munkások intézményét eddig nélkülözhetővé tette, de a munkásviszonyok évről-évre rosszabbodnak. A fatermelés megállapított egységárak szerint történik, úgyszintén egyéb erdei munkálatok, mint: útépítések, határsánczok, árkok és csatornák, valamint mindennemű földmunkálatok, többnyire szakmányban történnek. Csak az erdősítési munkálatokat végzik napszámban.

A divényi seniorátusi uradalmi erdőket az 1877 előtti években, minden üzemmód és megállapított forda nélkül kezelték, miután az évi fakihasználás nagyságára a mutatkozó szükséglet volt irányadó.

Az uradalmat éjszaki részében átszelő budapest–ruttkai vasútvonal megnyílta után azonban – mely a fatermelésnek távolabb vidékre való szállítását lehetővé tette – már szükségessé vált az erdők hozamképességét megállapítani és a gazdaságot rendszeres alapra fektetni. Ha még hozzávesszük ehhez, hogy az 1880. évi július hó 1-én életbelépett erdőtörvény rendelkezéseit a magánalapítványok és hitbizományok erdeire is kiterjesztették, a divényi seniorátusi uradalomra nézve is kötelezővé lett, hogy az erdőgazdaságot a törvény kívánalmainak megfelelő rendszeres alapon szabályozza. Az erdőtörvény 17. §-a a seniorátusi uradalmat e tekintetben már nem találta készületlenűl, mert már 1877-ben néhai Zsigmond gróf senior idejében felismerték, hogy az erdőgazdaságot a régi alapon folytatni nem lehet, és ekkor történt intézkedés, hogy az erdőgazdaságot rendszeres alapra fektessék.

Az ekkor készült üzemtervek azonban nem bírtak mindama kellékekkel, melyeket a törvény utóbb előírt; főleg pedig az alkalmazott szász hozamszámítási mód nem felelt meg a törvény intencziójának. Szükségessé vált tehát az üzemterveket újból szerkeszteni, mely munkálatokat az 1890. év május havában bevégezték és azt ugyanaz évi november hóban a földmívelésügyi m. kir. minisztérium is jóváhagyta. Ez üzemtervekből rövid áttekintés nyújtható az erdőterületek gazdasági beosztásáról és egyéb üzemviszonyairól.

Az erdők összterülete 21.454.17 kat. hold, mely négy erdészeti kerületre következőleg oszlik:

1. Divényi erd. kerület (a felügyelő kezelése alatt) 7.470.32 kat. hold
2. Etrefalvai erd. kerület (a főerdész kezelése alatt) 2.841.37 kat. hold.
3. Libercsei erd. kerület (a főerdész kezelése alatt) 4.766.70 kat. hold.
4. Esztergályi erd. kerület (a főerdész kezelése alatt) 6.375.78 kat. hold.
Összesen 21.454.17 kat. hold.

Az erd. kerületek egy vagy több üzemoszályból, ezek ismét vágássorozatokból állanak. Vannak 80, 100, 120 éves forgású szálerdő-üzemosztályok továbbá 50 és 18 éves forgású sarjerdő-üzemosztályok, utóbbiak tölgykéreghántással és csak kis térre szorítva. A divényi és libercsei erd. kerületeket kizárólag szálerdőüzemben kezelik, az előbbit 80 és 100, az utóbbit egészben 100 éves forgással. Az etrefalvai erd. kerületből 2390.58 kat. holdat szálerdőüzemben, 317.14 kat. holdat pedig sarjerdőüzemben 18 éves forgással kezelik. Az esztergályi erd. kerületből 2730.23 kat. holdat 80 és 120 éves forgású szálerdőüzemben 4740.50 kat. holdat pedig 50 és 18 éves forgóval bíró sarjerdőüzemben kezelnek.

Az erdőterületből 14 község határában 3309 kat. holdat véderdőnek jelöltek ki, mely területekből azonban külön üzemosztályokat nem alkottak, minthogy rendszeres kezelés mellett ez erdők talaja biztosítottnak vehető annál inkább mert a talaj termőképességét elsősorban veszélyeztető legeltetést és alomszedést, csekély kivétellel, az összes erdőkből kizárták.

Az üzemosztályok és fordaszaki területek, valamint a fahozam és a korosztályi viszonyok feltüntetésére szolgáljon a tuloldali két táblázat.

653Erdészeti kerület	Üzemosztály	Vágásforgó	Üzemterület	Fordaszakok és fahozam												Növendék		Fakészlet		Szabályos évi hozamterület	Szabályos évi hozam	Megjegyzés
				I.		II.		III.		IV.		V.		VI.		szabályos	jelen évi	szabályos	jelen
				valódi terület	fahozam	valódi terület	fahozam	valódi terület	fahozam	valódi terület	fahozam	valódi terület	fahozam	valódi terület	fahozam
		év	kat.hold	k. h.	m3	k. h.	m3	k. h.	m3	k. h.	m3	k. h.	m3	k. h.	m3	m3		m3		k. h.	m3
Divény	A													-	-					29.00
"	B	80	4431.70	1105.44	85.952	1045.85	124.355	1184.05	141.988	1193.04	193.291	-	-	-	-	9390	5518	414.579	205.532	55.39	9390
Etrefalva	A	100	2390.58	490.88	49.262	490.49	73.165	472.85	70.547	469.80	74.499	466.56	78.062	-	-	4993	3165	281.832	163.4?0	23.90	4993
"	B	18	317.14	169.84	4235	147.30	6390	-	-	-	-	-	-	-	-	570	331	5600	4375	17.62	570
Libercse	A	100	3589.00	916.85	78.582	717.95	69.221	720.78	75.906	720.71	82.786	709.96	89.040	-	-	5949	3889	326.152	199.780	31.89	5949
Esztergály	A	50	2527.75	505.55	-	505.55	-	505.55	-	505.55	-	505.55	-	-	-	2868	1129	65.296	53.306	50.55	2668
"	B	18	288.00	128.00	8.340	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	388	290	3303	14756	16.00	388
"	C	120	1858.80	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	2228	-	114.864	15.49	-
"	D	80	871.43	38.20	2605	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	-	837	-	52.496	10.84	-
" alsó
erdők	A	50	1924.75	384.95	24.431	384.95	-	384.95	-	384.95	-	384.95	-	-	-	5278	2446	120.199	60.520	38.49	5278
Összesen	-	-	21.100.00	4319.21	317.381	3868.36	338.753	3839.93	364.240	3889.98	435.121	2673.27	261.679	-	-	34.999	23.335	1,523.114	1,012.456	289.17	34999

Erdészeti kerület	Üzemosztály	Vágásforgó	Üzemterület	Jelen korfokozatok							Térszakozás szerint soroztatott						Korfokozatok szab. Állapotban						Megjegyzés
				I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	Tisztás	I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	I.	II.	III.	IV.	V.	VI.
				korosztály							fordaszakba						korosztály
		év	kat.hold	katasztrális hold							katasztrális hold						katasztrális hold
Divény	A	100	2900.85	153.75	563.65	412.81	706.31	766.01	-	298.82	579.50	576.27	571.75	615.93	606.25	-	575.20	576.50	578.80	583.70	586.65	-
"	B	80	4431.70	523.68	1013.47	786.25	1119.35	-	-	988.95	1105.44	1045.85	1184.05	1193.04	-	-	1086.03	1053.08	1147.52	1145.07	-	-
Etrefalva	A	100	2390.58	569.29	283.07	240.10	578.35	530.64	-	191.63	490.88	490.49	472.85	469.80	466.56	-	488.94	489.02	471.36	472.53	468.73	-
"	B	18	317.14	170.02	147.12	-	-	-	-	-	169.84	147.30		-	-	-	169.84	147.30	-	-	-	-
Libercse	A	100	3589.00	464.10	696.40	871.20	608.80	799.70	-	148.80	916.85	717.95	720.78	720.71	709.96	-	719.50	725.85	713.00	720.65	710.00	-
Esztergály	A	50	2527.75	894.33	396.56	198.49	211.37	224.60	-	602.40	505.55	505.55	505.55	505.55	505.55	-	505.55	505.55	505.55	505.55	505.55	-
"	B	18	288.00	248.57	19.13	-	-	-	-	20.30	128.00	160.00	-	-	-	-	128.00	160.00	-	-	-	-
"	C	120	1858.80	382.05	85.35	373.70	647.53	302.04	68.13	-	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80	309.80
"	D	80	871.43	454.19	99.85	193.69	36.65	-	-	87.05	217.86	217.86	217.86	217.85	-	-	217.86	217.86	217.86	217.85	-	-
" alsó
erdők	A	50	1924.75	439.88	312.84	332.50	362.15	477.38	-	-	384.95	384.95	384.95	384.95	384.95	-	384.95	384.95	384.95	384.95	384.95	-
Összesen	-	-	21.100.00	4296.86	3617.94	3408.74	4270.51	3137	68.13	2337.45	4680.67	4396.02	4367.50	4417.63	2983.07	389.80	4585.67	4529.91	4328.84	4340.10	2965.68	309.80

Zichy Nep. János. 1900 jul. 17-től 1911 febr. 7-ig.

Zichy Nándor. 1911 febr. 7-től.

A Balassa-féle várkastély és Divény vára.

A zsélyi kastély.

654A jelen korfokozatok és a fordaszaki területek elosztása lehetővé teszi, hogy már az első forgóban megközelítőleg egyenlő területek jöhetnek kihasználás alá, minek következtében a szabályos erdőállapot már az első forgó eltelte után el lesz érhető. A 16.042.36 kat. hold kiterjedésű szálerdő-üzemosztályokból 10.837.23 k. hold lombfaneműek, főleg kocsánytalan tölgy és bükk, 5205.13 kat. hold pedig tűlevelűek, kizárólag a luczfenyő üzemére van berendezve. Közbeelegyítésül a hézagok pótlására nemesebb lombfanemekből a juhar (Acer pseudoplatanus és platanoides), valamint a kőris (Fraxinus excelsior) használtatik. Az erdei és fekete fenyő csak talajjavításul és átmenetileg, egyes kopárabb és elszegényedett területek gyorsabb beerdősítésére. A sarjerdőüzemosztályok főfanemeit leginkább a kocsánytalan és csertölgy alkotják, szórványos bükkelegyítéssel, mely fanemeket ez arányban a jövőben is megtartani terveznek. A gyertyánt mint főfanemet mindenütt kiküszöbölik.

Az évi fatermést – a viszonyok és körülmények szerint – csekély részben tövön, nagyobb részben pedig kész állabokban értékesítik. A helyi fogyasztás leginkább az alárendeltebb választékokra esik, míg a kereskedelem tárgyát azok a fanemek és választékok adják, melyek a távolabb vidékre való szállítás költségeit megbírják, így a tölgy épület- és műszerfa, mint rönkfa, faragott fa, vasúti talpfa, dongafa, bányafa és műhasáb továbbíttatik. A vastagabb fenyőfa szál- és rönkfaként, a középvastagságú: faragott épületfaként, a vékonyabb: rúd- és karófaként értékesíttetik. A bükk, cser- és tölgy-tűzifa I. oszt. hasáb- és dorongfaként kerül forgalomba és értékesíttetik a vasúti álomásokon és az uradalomnak balassagyarmati raktárában.

A faárakat illetőleg a budapest–ruttkai vasútvonalhoz közelebb fekvő üzemosztályok tűzifa termékeinek árai a budapesti árakhoz viszonyulnak és ezek alakulására az ottani árak, illetőleg kelendőségi viszonyok vannak befolyással. A lejebb fekvő üzemosztályok tűzifa-árai a balassagyarmati piaczi árak szerint alakulnak. Miután általánosságban a házilagos kezelés van alkalmazásban, mind a haszon, mind a tűzifaanyagot saját kezelésben állítják elő és ezek kész állapotban kerülnek eladásra. E kezelési és értékesítési mód az eddigi tapasztalatok szerint legczélszerűbbnek és legjövedelmezőbbnek bizonyult. A tölgykéreg és a. hántott fa értékesítése együttesen történik. A kijelölt vágásban termelhető tölgykérget és hántott fát vállalkozóknak adják el akként, hogy az általuk termelt hántott fa után, kéreg- és fa árában, űrköbméterenként megállapított egységárat fizetnek, mely a kéreg minősége és a távolság szerint, 4.50–7.50 kor. között ingadozik.

A jelenleg érvényben levő termelési és szállítási bérek a következők:

1. Tűzifa termelésnél:

Egy űrköbm. hasábfáért tarvágásokban

75–95 fillér

« « dorongfáért «

60–70 «

« « selejtfáért tarvágásokban

50–60 «

« « hasábfáért végvágatokban és gyérítésekben

90–120 «

« « dorongfáért « «

70–85 «

« « selejtfáért « «

60–70 «

2. Szálfadöntés- és kifűrészelésnél:

Erősebb méretű törzsekért darabonként

40–50 fillér

Gyengébb « «

30–35 «

Keményfa zsönkökért kbm.-ként

80–100 «

Lágyfa « «

50–60 «

3. Faragott épületfa és fagyártmányok előállításánál:

Egy kbm. keményfa kifaragásáért

6–7 korona

« « lágyfa «

4–5 «

1000 drb. zsindelyért kötözéssel

4–5 «

Rudak folyó méterenként

1–2 fillér

Karók ezrenként átlagban

15 korona

4. Szállítási bérek tengelyen:

Egy ürköbm. tűzifáért kilométerenként

20-28 fillér

« köbm. fenyőépületfáért vagy szálfáért

25–30 «

« « tölgy « « « rönkfáért

50–60 «

655A mellékhasználatok közűl az erdei legeltetés, makkoltatás, füvezés, vágások ideiglenes mezőgazdasági használata, mész-, téglaégetés, valamint a vadászat van gyakorlatban.

A legeltetést a szálerdőkben 30, a sarjerdőkben pedig a 20 évesnél idősebb állabokban és csak amaz üzemosztályokban gyakorolják, melyekben a kihasználás a kedvezőtlen viszonyok miatt szünetel, mint az alsó- és felsőtisztási, lesti, nederesi, veresi és madácsi erdőkben, valamint az uradalmi mezőgazdászat közelében, hol az erdei legelő nem nélkülözhető. A divényi, etrefalvai és libercsei erd. kerületekben a legeltetést teljesen beszüntették.

A makktermést rendesen értékesítik. Ez alól csak a felújítás alatt levő állományokat veszik ki, sőt jó makktermő években – bizonyos korlátozással – ezekbe is bebocsájtják a sertéseket, mely módon már igen szép felújítások keletkeztek a bükkösökben és a tölgyesekben. Példák erre az etrefalvai, lónyabányai, vámosi, kotmányi és libercsei igen sikerült felújítások. Jó magtermő évek 4–6 évi időközökben szoktak bekövetkezni.

A füvezést a fenyőültetések sorai között gyakorolják, kasza és sarló kizárásával, kézzel tépve. Ezt készpénzért csak kivételesen értékesítik és csak a szegényebb néposztálynak van engedélyezve, melyért ellenértékül évenként és egyénenként 15–20 napot szolgálnak az erdei munkálatok körül.

A vágások ideiglenes mezőgazdasági használatát az állabátalakító tarvágásokban űzik, a letarolás után 2–3 évig, mely idő után a megmívelt területet beerdősítik. Első évben rendszerint burgonyát termelnek, a második és harmadik évben kalászosokat, rozst, árpát és zabot, melyekbe a következő tavaszszal a csemetéket is beültetik. E vágásokat is a szegényebb nép szokta mezőgazdaságilag használni és kat. holdanként 18–20 kor. évi haszonbért fizet.

A mészégetés az utóbbi években csak az uradalom szükségletére szorítkozott, a mennyiben előnyösebbnek mutatkozott az uradalomra nézve, ha a mészégetésre szánt selejtes minőségű tűzifát a vállalkozó mészégetőknek adja el.

A téglaégetést csak az alsó erdők kerületében űzik. A Balassagyarmat közelében lévő zsélyi, podluzsányi és illési gazdasági kerületekben, melyeknek jelentékeny bevételi forrása. Az e czímen befolyt pénzösszegeket azonban a mezőgazdaság javára könyvelik el s csak a tűzifa árát fizetik meg az erdészetnek.

Végül még megemlítendő a vadászat, melyet kizárólag az uradalom gyakorol, a vadóvásra és szaporításra mindenkor kiváló gondot fordítva. A vadászat nem tekintetik jövedelmi forrásnak, a mennyiben semminemű vad nem kerül árúsítás alá. Az őszi és téli idényben lelőtt fővadak húsát részben a helyi szegények között osztják fel. Ez által a vadállomány évről-évre szaporodhatik és helyenként, különösen a divényi erd. kerületben, szép eredmény mutatkozik, főleg az őzállományban. A hol ezelőtt 20 évvel eseményszámba ment egy-egy őznek a megjelenése, ott ma már reggeli és esti kirándulások alkalmával 10–15 drbot láthatni zavartalanul legelészve. A fő- és őzvad téli takarmányozásban részesül az összes erdőkben. Hogy a vadállomány még sem szaporodik úgy, a hogy ezek után várható lenne, ennek oka a mindinkább elharapódzó vadorzásokban keresendő. Hiszen alig múlik el egy hét is anélkül, hogy az uradalomnak egyik vagy másik területén ne bukkanna a személyzet vadorzókra, kik gyakran tömegesen, hajtókkal jelennek meg és így űzik a vadászatot. Az uradalomnak már nem egy kötelességtudó erdőőre lett a vadorzók golyójának áldozatává. A hatóság a maga hatáskörében minden lehetőt megtesz ugyan a baj orvoslására, de a hiba a törvény enyhén büntető paragrafusaiban van és abban, hogy az orvvadászatot csak kihágásként büntetik.

A lőjegyzékek szerint az utóbbi 10 évben összesen elejtettek:

Hasznos vad	drb	Kártékony vad	drb
Szarvasbika	71	Róka	926
Szarvas tehén	50	Vadmacska	92
Őzbak	173	Nyert és görény	279
Vadsertés	91	Menyét	86
Nyúl	1625	Borz	59
Császármadár	171	Héja és karvaly	309
Erdei szalonka	481	Kánya	594
		Sólyom és vércse	441
Fogoly	1624	Varjú és szarka	2072
Fürj	276	Kóbor eb	1354
Összesen	4565	Kóbor macska	771
		Összesen	6983

656Lőbérek fejében hasznos és kártékony vad után a személyzetnek évenként kb. 900 koronát fizet ki az uradalom.

Az uradalomnak csak a multban voltak műszaki berendezései, igy Látkán és Lesten, közönséges egykeretű vízi fűrészek és Felsőbzován egy gőzfűrész. Az előbbieket a vastagabb rönkfa hiánya miatt beszüntették, a felsőbzovai gőzfűrész pedig 1900-ban leégett és miután a fenyőfa a faárak emelkedésével, úgy is mint szál- és rönkfa, elég kedvezően értékesíthető, a gőzfűrésznek újabbi felépítésétől az uradalom kezelősége elállott.

Az erdőmívelés igen kiterjedt működési tért nyújt a kezelő erdőtiszteknek, a mennyiben a tervezett állabátalakítások következtében eszközölt tarvágások, valamint az erdőkhöz csatolt nagyterjedelmű kopár területek beerdősítése, csak mesterséges úton történhetik.

Az 1879. évi XXXI. t.-cz. hatályba lépte után ugyanis a hitbizományi erdőket is törzskönyvezték a kataszterben felvett területekkel. Ámde mint sok más uradalomban, úgy a seniorátuséban is, tagosítás után, különösen a Balassagyarmat körüli határokban, oly erdőterületeket, melyek másnemű mívelésre is alkalmasoknak látszottak, szántókká és legelőkké alakítottak át, igy történt, hogy az erdőtörvénytől elrendelt első üzemrendezéskor, a katasztertől kimutatott erdőterületekből, jelentékeny területek hiányoztak; miután pedig a kir. erdőfelügyelőség ragaszkodott ahhoz, hogy a törzskönyvezett területek összesége rendszeres erdőgazdasági mívelés alatt legyen, erre más mód nem volt, mint az időközben szántókká és legelőkké átalakított területek helyett, az uradalom éjszaki részében fekvő határokban elterülő kopár területeket, úgymint silány szántókat és kopár legelőket, melyek talaja a korlátlan legeltetés által úgyis pusztulóban volt, – az erdőterület állományához csatolni és így pótolni a hiányzó erdőterületeket.

E kopár területek az üzemtervek előírása szerinti sorrendben kerülnek erdősítés alá s azokból jelentékeny területek, már beerdősítve, szép jövővel kecsegtetnek. De e nagy feladat, – habár oroszlánrésze a legszebb sikerrel van már megoldva, – teljesen bevégezve még nincsen s a kezelő személyzet ernyedetlen szorgalmára és kitartására még nagy szükség van, mert az állam, az utóbbi évtizedben, a nagylibercsei, alsó- és felsőtisztási, süllyei, perényesi és vederesi határokban fekvő kopár legelőterületeknek – kb. 1500 kat. holdnak – kötelező beerdősítését is elrendelte. E munkálatokat az uradalom már 5 évvel előbb kezdte meg és a legjobb sikerrel meg is fogja oldani.

Hogy a seniorátusi uradalomnak a közérdekű erdősítések terén kifejtett érdemeit az állam is méltányolja és elismeri, erről tanúskodik az, hogy az uradalom közérdekű, sikerült erdősítésekért már négy ízben részesült pénzbeli jutalomban, egy ízben pedig díszoklevelet nyert. A pénzbeli jutalmakból egy 800 arany frankosat, továbbá egy 600 és egy 300 koronásat Giller János uradalmi erdészeti felügyelő, egy 400 koronásat pedig Bende Mihály esztergályi főerdész nyert el. Jelenleg is két kopár területű erdősítés van jutalmazási pályázat alatt, a fűrészi és felsőtisztási határokban.

Az üde és erőteljes erdőtalajban felburjánzó s a zsenge csemetéket elnyomó növényzet miatt, az uradalom az ültetésnek a vetés fölött előnyt ad és a tölgymakkal kapa után való vetést, valamint a jegenyefenyő maggal való alátelepítését kivéve, a többi fenyő- és lombfanemeket kizárólag ültetés útján erdősíti. Az erdősítésekhez Szükségelt csemetéket az e czélra berendezett ideiglenes vagy vándorcsemetekertekben nevelik és őszszel 25–30 cm. mélyen rigolirozva, tavaszszal ismét kétszer felásva és lehetőleg kiegyenlítve, 1–1.25 m. széles ágyakra osztják fel. A vetés április végén és május elején történik, 6–8 cm. hornyokban, 25 cm. horonyközzel. Egy katasztrális holdra 96 kiló lucz- és erdei fenyőmagot számítanak.

Az elvetett mag 1–2 cm.-es könnyű földtakarót kap. A bevetett hornyokat azután mohával fedik be, melyet a mag kibúvásakor ami rendesen 10–14 nap mulva bekövetkezik, – a hornyokról eltávolítanak. A mohatakaró tehát a gyorsabb és egyenletesebb csírázást igen előmozdítja, mert rendes körülmények között tudvalevőleg csak 3 hét mulva szokott az elvetett mag kikelni. A moha hatása abban nyilvánul, hogy a hornyokat melegen és nedvesen tartja. A vörösfenyőmagot elvetés előtt 14 napig lágy folyóvízben áztatják. A magvak elvetése kézzel és a Fekete-féle tolókás s a Hacker-féle hengeres kis vetőgéppel történik.

A csemetekerteket a talaj minősége szerint egyszer vagy kétszer vetik be. Az uradalomnak állandó csemetekertjei vagy faiskolái nincsenek. A csemeték 659átiskolázása is csak az ideiglenes csemetekertekben történik. Az aláiskolázandó csemetéket fanem és kor szerint különböző távolságban ültetik egymástól, a mi a fenyőknél 3–5 em., a lombfáknál 5–25 cm. között váltakozik. A csemetekertek időközi gondozása azok tisztántartására, porhanyítására és nagyobb nyári hőség idején a csemeték beárnyalására szorítkozik.

Károsításokat illetőleg legtöbbet szenvednek a csemetekertek a pajoroktól.

A luczfenyő-csemetéket többnyire 3 éves korban, az erdei és feketefenyő, valamint a tölgycsemetéket 2 éves korban, a kőrist és juhart 2–4 éves korban ültetik ki soros hálózatban, melynek sortávolsága 1.50–2.00 m., csemetetávolsága a sorokban 100 méter. A kőris és juharcsemetéket csak pótlásul és közbeelegyítésül a felújító vágásokban használják. A gyengébb lucz- és erdei fenyőcsemeték a csemetekertekben visszamaradnak és ott átiskoláztatnak, azután két év mulva ültetik ki azokat, a mikor már elég erőteljesek és kifejlődöttek. A csemeték nevelésére szükséges famagvakat belföldön szerzik be.

A legutóbbi 30 évben, vagyis 1880-tól 1910-ig bezárólag, 10.962 kat. holdat erdősítettek be. Az erdősített területekből esik: 3020 kat. hold tisztásra, 3139 k. h. vágásra, 4803 k. holdon pedig kipótolták az előző évek erdősítéseit.

Ez erdősítésekhez felhasználtak: 1790 htl. tölgymakkot, 242 htl. csermakkot, 548 kgr. jegenyefenyőmagot, 1,409.790 drb. tölgy-, 1,373.730 drb. kőris- és juhar-, 1,766.900 drb. ákácz-, 21,047.740 drb. luczfenyő-, 8,880.480 drb. erdei és feketefenyő- 61.320 drb. jegenyefenyő-, 705.020 drb. vörösfenyő-csemetét, összesen 2032 htl. tölgy- és csermakkot, 548 kgr. jegenyefenyőmagot, 4,550.420 drb. lombfacsemetét és 30,694.560 drb. fenyő-csemetét.

Az erdősítési költség holdanként – az utóbbi 10 év átlaga szerint – 13 korona 10 fillér, a mag értékét és a csemeték nevelési költségét is beleszámítva. E feltünő csekély összeg onnan ered, hogy az erdősítési munkálatokat részben száraz hulladék fáért és fűhasználatért is elvégzik.

Jelenleg az uradalomban 20 kisebb-nagyobb csemetekert van mívelés alatt, melyeknek összterülete 3.55 kat. hold.