Hunyadi János kormányzó.
Hunyadi János kormányzó.
Az 1446 június elején tartott országgyűlés Hunyadi Jánost kormányzóvá kiáltotta ki s melléje országos tanácsot szervezett, a melylyel együttesen a gyermek László nagykorúságáig az országot igazgassa. Alig, hogy Hunyadi János a kormányt átvette, egyik legodaadóbb híve, Hédervári Lőrincz nádor elhalálozott. Hunyadi ekkor, 1447 szeptemberében a rendeket nádorválasztó országgyűlésre hívta egybe, a melyen Nógrád vármegyét Székely György, Daróczi Jakab, Rhédei Sandrin és Lengyédi Mihály képviselték. (Kovachich M.: Vestigia Comitiorum 265–270.)
Az ország ekkor rendkívül válságos viszonyok között volt. A míg a kormányzónak III. Frigyes római királylyal és az ármánykodó Czillei grófokkal kellett küzdenie, azalatt egyes hatalmaskodók, felhasználva az általános fejetlenséget széltében garázdálkodtak. Ezek közé tartoztak a Gyarmati Balásfiak (Balassák) is, a kik az 1445–1446. években valóságos rémei lettek a környékbeli birtokosoknak, úgy hogy a mikor 1446 június havában az országgyűlés összeült, 402tömegesen érkeztek ellenük panaszok. 1446 junius 16-án az országos tanács rendeletet intézett a váczi káptalanhoz, hogy tartson vizsgálatot Mohorai Vidfi János, Csalomjai, másképpen Farmosi Vid fiai László, Sebestyén és Imre, továbbá Jánoky Egyed és fia László, valamint Pekwri Péter panaszai ügyében, a melyek szerint Balassa László, Zsigmond, István és György szentlőrinczi, ribai, nagylibercsei, ravadai, hartyáni stb. birtokaikat elfoglalták. De a Balassákat ezenkívül még sok más garázda tett is terhelte. Az országtanácsnak az 1446. évi október 11-én a váczi káptalanhoz intézett rendeletéből értesülünk hogy ugyanebben az időtájban megrohanták a sághi premontrei rendi monostort, a szerzeteseket onnan kiüldözték és a monostor birtokait a kékkői várukhoz csatolták. (Dl. 13980.) De a többi főúr sem volt jobb a Balassáknál. Rhédei Sandrin és Marczali Albert még I. Ulászló király parancsából vizsgálatot tartott Lévai Cseh László ellen, a ki Rozgonyi Györgynek a nagyhatvani vásárról jövő csallóközi jobbágyait Verőczénél kifosztotta. Sági Balázs fia János ellen, ugyancsak az országos tanács rendeletére, a váczi káptalan 1449-ben vizsgálatot tartott, Hartyáni János fiainak Dénesnek, Antalnak és Albertnek, továbbá Baloghi Imrének hartyáni birtokain elkövetett hatalmaskodások dolgában (Dl. 14316.)
1448-ban Hunyadi János ismét hadat vezetett a törökök ellen, mely alkalommal Széchi Imre, László és Tamás, továbba Losonczi Benedek is, elkísérték a csapataikkal. Eközben a felvidéki vármegyék részéről mindegyre több panasz érkezett Giskra ellen a ki az országgyűlés végzései előtt meghajolni nem akart és tovább űzte a rablókalandjait. Az országtanács 1449-ben elrendelte ellene a háborút, a mely 1449–1450 telén szakadatlanul folyt a Felvidéken. A polgárháború azonban igen sok áldozatot követelt, ezért a vármegye nagy megnyugvással vette a kormányzó leiratát, a melyben a Giskrával 1450 márczius 28-án Mezőkövesden kötött békét tudtul adván, a hadjárat költségeire minden házhely után félarany forint kivetését rendelte el. (Tudománytár 1841, évf. X. 126.) A békekötés feltételeit azonban Giskra megszegvén, Hunyadi János 1451 nyarán újból hadat vezetett a Felvidékre. Augusztus 2-a után indult el Budáról, 7-én már Szendrőn volt, a honnan Losoncz felé vette az útját. 10-én már Losoncz körül táborozott. Közeledtére Giskra a védelemhez látott. Losonczon a Szentkirálydombon épült monostort hirtelen erődítménynyé alakította át, a melyet 500 emberével megrakott, maga pedig Gács várába vonult, a melyet szintén jelentékenyen megerősített. Hunyadi augusztus 10-én kezdte ostromolni a Szentkirály erődött, a melynek őrsége, nagyobb hadi erőt látva, szabad elvonulás feltétele mellett meghódolni szándékozott. De Hunyadi feltétlen meghódolást követelt, a mire a védők, segítségben bízva, nem voltak hajlandók. Augusztus 18-a után Hunyadi a főhadiszállását Terenyére tette át, de augusztus 29-én ismét Szentkirály alatt volt, a melyet hadai szűntelenül ostromoltak. Szeptember 7-én megérkezett Giskra is, hogy az erődöt felmentse. Ekkor Hunyadi a derékhadával elébe ment hogy megtámadja. Alig, hogy a harcz megkezdődött, az a dandár, a melyet Hunyadi a Szentkirály erőd körülzárására hátra hagyott, eszeveszett futásnak indult. Hunyadi seregében erre kínos zavar támadt a melyet tetézett az, hogy néhány, iránta titokban ellenséges érzelmű úr, azzal a szándékkal, hogy romlását okozza, csapataival elvonult és őt csekély dandárával magára hagyta. Erre a szentkirályi őrség is kirohant és a futókat üldözte. A két tűz közé szorult magyar sereg rendje ekkor teljesen megbomlott és Hunyadi kénytelen volt a győzelmet Giskrának engedni át. Hunyadi seregéből sokan elestek, közöttük Kompolti János, Szanda várának ura; Hédervári László egri püspök pedig fogságba esett. A súlyosan megsebesültek között volt az árulók egyike Bebek János is, a ki utóbb bele is halt a sebeibe. Halála előtt nyíltan bevallotta az összeesküvést. Hunyadi Losoncz alól Budára vezette megmaradt katonáit, a hova szeptember 11-én érkezett meg. Csakhamar azonban új sereget gyűjtvén, még az ősz folyamán a felvidéken Giskrának több jelentékeny erődítményét bevette. (Millenn. ,Tört. IV. 105. Nagy Iván i. m. 186–187. Ráth Károly: A magyar királyok utazásai stb. 189.) Hunyadi Zólyomból és Gömörből visszatérvén, 1452 január 24-én Szécsényben volt, a hol Szandai Tárnok Demeter megjelent előtte és több, Pest és Heves vármegyében fekvő birtokát az esztergomi érseknek elzálogosította. (Nagy Iván adatai.).
