Felmentő hadjárat.
Felmentő hadjárat.
Az 1684. évben a császári hadak folytatták az előző évben megkezdett támadásaikat a törökök ellen. Károly herczeg Visegrád bevétele után (junius 18.) a Duna balpartjára szállíttatta át a seregét és Verőczén megpihenvén, onnan Vácz felé vonult, a mely június 27-én a császáriak birtokába került.
Az 1685. évi hadjárat folyamán Esztergom felmentése (augusztus 16.) után Károly herczeg megszállotta Nógrád várát, a melyet a török had már előzőleg kiűrített. Ezután Károly herczeg Nagymarosra vonult, a hol a török részéről békét ajánlottak fel neki, de ő a békeköveteket a bécsi udvarhoz utasította.
Az 1684–1685. évi hadjáratokban a vármegye felkelt nemessége is résztvett, a melynek a tisztikara a következőleg alakult meg. Kapitányok: Dobay János és Baratnaky Ferencz. Zászlótartók: Juhász István és Korponai János, alzászlótartók: Darvas Mihály és Bene Ferencz. Őrmester: Bene András.
Az 1685. évi hadjárat befejezése után az egész Czobor Ádám-féle ezred téli szálláson volt a vármegyében, a hol ezenkívül még egy csapat császári lovas is volt Engel kapitány parancsnoksága alatt. Pedig a vármegye népét ekkor már a véginség fenyegette. Fülek elfoglalásakor a vármegye nagy része elpusztult, egy része pedig még 1685-ben is török iga alatt nyögött. Buják környéke szintén elpusztult, a várnak két izben történt ostromlása alkalmával; a Hatvanhoz közel eső vidék is sokat szenvedett a folytonos táborozások miatt. A vármegye még 1684-ben követeket küldött báró Abele Kristóf főhadi-élelmezési biztoshoz, hogy a vármegyét a téli beszállásolásoktól mentse fel, a kérelem azonban nem talált meghallgatásra, mindössze annyi történt, hogy a császári hadak helyett egy magyar ezredet rendeltek téli szállásra a vármegyébe, de ez is csak annyiba került és olyan sok kárt okozott, mint akár a császári hadak.
