Fölmentő hadjárat.
Fölmentő hadjárat.
Mialatt túl a Dunán folyt a küzdelem, a felvidéki hadak is gyülekezni kezdtek. A felvidéki sereg a Rimaszombat melletti Szabatka nevű erődnél november 9-én kivívott győzelem után, Báthory István, Rákóczy Zsigmond, Dobó Ferencz, Homonnay István, Forgách Simon, Bánffy János, Thököly Sebestyén és Teuffenbach Kristóf kassai kapitány vezérlete alatt Fülek vívására vonult fel. A vár felmentésére a törökök nagyobb hadat indítottak útnak, a melyet azonban a magyarok november 11-én teljesen szétvertek, mire a füleki őrség 8 napi ostrom után szomjúságtól elgyötörve – az ostromlók ugyanis egy jobbágy figyelmeztetésére ágyúval szétlőtték azt a csövet, a mely a várba a vizet bevezette – november 27-én megadta magát. Az őrség, mintegy 18.000 ember, házi népével együtt november 28-án hagyta el a várat, az összes hadi felszerelés, valamint a felhalmozott élelmiszer és az összeharácsolt zsákmány a győztesek birtokába került.
Mialatt Fülek ostroma folyt, Balassa Bálint, a költő, a ki csak néhány nappal azelőtt tért vissza Lengyelországból, a hova 1589-ben kibújdosott, november 21-én ostrom alá vette Divény várát, a melyet a meglepett őrség feladott.
Ugyanazon a napon a magyar csapatok Szécsény mellett egy török tábort vertek fel, a melyet szétszalasztottak és a futók közül mintegy 300-at levágtak. Báthory István országbíró pedig Buják várát foglalta vissza.
Fülek visszafoglalásának a hírére a török őrség Szécsény, Ajnácskő, Somoskő, Drégely, Kékkő és Hollókő várakból megfutamodott és így néhány nap alatt nagy terület szabadult fel a török iga alól. (Habardy László naplója, Tudománytár: 1842. XI. kötet 127. 1. Buják várának visszavételére vonatkozólag Báthory István 1603 február 28-án kelt végrendeletében találunk adatokat.) E sikerek nagy lelkesedést keltettek a vármegyében. A nemesség, a mely az utóbbi évtizedek meddő küzdelmei közepett már-már kétségbeesetten lemondott arról a reményről, hogy őseitől öröklött jószágait valaha visszafoglalhassa, a kivívott győzelmek hatása alatt lázasan készült a következő évben megindítandó hadjáratra. Forgách Zsigmond főispán is nagy buzgalmat fejtett ki a felkelés szervezése körül.
1594-ben már kora tavaszszal újból megkezdődött a hadjárat. Pálffy Miklós, a győri hős, Mátyás főherczeg jelenlétében, február 27-én, más források szerint márczius 9-én, bevette Nógrád várát, a hol hatezer török lovas és négyezer gyalogos esett fogságba. A keresztény sereg veszteségét az egykori tudósítások 40-re teszik.
