János király halála után.
János király halála után.
János király halálával azonban lényegesen megváltozott a helyzet. – A Balassák, nevezetesen Menyhért és János, nyomban Ferdinándhoz pártoltak, s az alatt az ürügy alatt, hogy szomszédaikat is Ferdinánd pártjára akarják téríteni, megtámadták János király egykori híveit. Különösen Balassa Menyhért garázdálkodott a vármegyében, úgy hogy maga Ferdinánd király volt kénytelen inteni, ne éljen vissza a nevével és ne üldözze személyes ellenségeit azzal a kifogással, hogy az ellenpárthoz tartoznak. Balassa János sem volt különb Menyhértnél. 1548-ban a prágai udvarnál olyan botrányt okozott, hogy Ferdinánd kénytelen volt őt írásban is megdorgálni. De azért Balassa János nem lett kegyvesztetté, mert 1550-ben új adományt kapott. Különben a Balassák jószágai sem voltak mentek a pusztítástól. Balassa Zsigmond és Országh Kristóf jószágain Losonczy István 4498 forint kárt okozott. (Tört. Tár, 1893. 254–279.)
János király halála után a Balassák is azok közé tartoztak, a kik Ferdinánd királyt Buda elfoglalására ösztönözték. Az ő kezükben lévén ekkor már a Szapolyaiak család vagyona, természetesen arra sarkalták a királyt, hogy fegyverrel vegye be Budát, mert ebben az esetben nem lesz kénytelen a váradi szerződés ama pontjának eleget tenni, a melyek Izabellának és a fiának a kártalanítására vonatkoznak. Ferdinánd még 1540-ben Fels Lénárt tábornokot küldte Buda elfoglalására, de Fels kísérlete kudarczczal végződött. Mihelyt a portán Fels támadásáról értesültek, még az 1540. év végén hadat küldtek Buda felmentésére. Ez a had Kalocsa vidékén telelt. Mihelyt az időjárás megengedte, a török sereg az erdélyiek segítségével megkezdte a támadást Ferdinánd pártja ellen. Petrovics Péter, a kiskorú János Zsigmond egyik gyámja, 1541-ben Váczot elfoglalván, már Nógrádot fenyegette támadásával. Az év nyarán Rogendorf Vilmos vette ostrom alá Buda várát, a melyet György barát védett. Mialatt Szulejmán Buda felé közelgett, a török segédhad augusztus 21–22 közötti éjjel Roggendorf hadait teljesen szétvervén, Buda felszabadult az ostromzár alól. Akkorra azonban már Szulejmán szultán végleg döntött Buda sorsa fölött. Buda alatt tábort ütvén, magához kérette a csecsemő királyfit a gyámjaival együtt, a kik fényes kísérettel jelentek meg a szultán táborában. Mialatt a küldöttség a szultánnál járt, a törökök hatalmukba kerítették Buda várát.
