A két király viszálya.
A két király viszálya.
Ezek az adomány ok azonban legnagyobb részt csak a papíron maradtak. Bár az események János királyt egyideig tétlenségre kárhoztatták, a béke nem állott helyre, sőt ellenkezőleg, ekkor kezdődött meg igazán a polgárháború. A nagy harczok helyét az apró csatározások foglalták el. A Ferdinándhoz szító főurak és a köznemesség között, a mely utóbbi János királylyal rokonszenvezett, Nógrádban is megindult a küzdelem. János király értesülvén Losonczy Antal elpártolásáról, Ecseg várát 1528 január 1-én Werbőczy Istvánnak adományozta.
Az 1529. évi hadjárat alatt, a mikor Szulejmán Bécset vette ostrom alá, Nógrád vármegye területe ismét visszakerült János király birtokába, a ki Ráskai Gáspár halála után (1530.) testvérét, Balázst nevezte ki Nógrád vármegye főispánjává. A Ráskaiakon kívül még többen voltak, a kik a megpróbáltatás napjaiban is híven kitartottak János király mellett, ezek közé tartozott Verebélyi János, Romhányi Ferencz és Tárnok Kristóf is. 1533 november 21-én János király Pencz helységet, a mely Penczy Tamás magtalan halálával a koronára szállott, ekkor már nagyszavú kincstartója, György barát rokonainak, Amadé Istvánnak és Jadrai Malesith Miklósnak adományozta.
E mellett Ferdinánd is osztogatott birtokokat a vármegye területén. Divény várát és Bussa, helységet 1535 november 13-án a hozzá átpártolt Várdai Pál esztergomi érseknek, Penczet 1535-ben Dályói Komornyik Ferencznek, majd utóbb 1540-ben Thurzó Elek titkárának, Sebestyénnek adományozta. Ama zivataros időkben mindez az adományozás eredménytelen maradt, hacsak az adományos erőszakkal nem tudott neki érvényt szerezni.
412Ferdinánd 1536 augusztus 1-én Heves és Nógrád vármegye főispánjává Guthi Országh Lászlót nevezte ki, a ki azonban aligha foglalta el a főispáni széket, mert 1538-ban Werbőczy István, János király főkanczellárja volt a főispán.
Az 1538-ban kötött nagyváradi béke értelmében Nógrád vármegye megmaradt János királynak; ez az állapot János haláláig (1540 szept. 18.) tartott.
