Szapolyai János.
Szapolyai János.
A székesfehérvári országgyűlés János vajdát királylyá kiáltván ki, másnap az ősi koronázó templomban nagy fénynyel megkoronázta. A koronázás után János király nyomban megkezdte fejedelmi jogai gyakorlását, betöltötte az üresedésben levő fontosabb állásokat és bőkezűen jutalmazta a híveit. Kanczellárjává Werbőczy Istvánt, Nógrád vármegye főispánjává Ráskai Gáspárt nevezte ki, Derencsényi Miklóst Szepes várának a kapitányává tette, Szobi Mihálynak, Werbőczy leghívebb barátjának pedig 1527 január 2-án a Salgó várához tartozó Lapújtő helységet adományozta. Ekkor a vármegyének jóformán az egész nemessége János királyhoz csatlakozott. Hívei közé tartozott a vármegyei birtokosok közül már említetteken kívül Ráskai Balázs, Fülek várának az ura, Györgyi Bodó Ferencz, III. Lajos király tanácsosa, a ki Ráskai Balázs leányát vette nőül, Romhányi Ferencz, Tárnok Kristóf, Pöstény földesura, Báthory András fiai: András, Bonaventura, György és János, a mohácsi csatában elesett Balassa Ferencz főispán fiai Farkas és Ferencz, Zerdahelyi László, a kinek a neje, Verebélyi 411Margit, a vármegye egyik kiterjedt családjának volt a sarja; legutóbbinak a testvére Verebélyi János, Verebély, Bárkány, Sóshartyán és Tótvereb földesura, még 1535-ben is híven kitartott János király mellett.
Még ennek az évnek őszén az ellenpárt is megmozdult, a mely kezdetben csupán Mária özvegy királynéból, János király személyes ellenségeiből és II. Lajos király udvar embereiből alakult és Ferdinándot tekintette a magyar trón örökösének. Ez a párt azonban 1526-ban még sokkal csekélyebb számú volt, semhogy a nemzeti párttal sikeresen megmérkőzhetett volna. Mindamellett 1526 deczember 16-án a pozsonyi Ferencz-rendiek kolostorában egybegyűltek Báthory István nádor ajánlatára, a ki olthatatlan gyűlöletet táplált Szapolyai János ellen, Ferdinándot királylyá választották.
