Gr. Brunswik József főispán.
Gr. Brunswik József főispán.
Az 1805-iki vereség után, a mely Ausztriát nagyon megrendítette, az állam a legválságosabb pénzügyi helyzetbe került. A küzdelem még javában folyt a csatatereken, a mikor az 1805 október 13-ára, Pozsonyba egybehívott országgyűlés összeült. Ezt az országgyűlést, a melyre a vármegye egyedül Szent-Ivány Márk főszolgabírót küldte követül, csupán a hadi költségek megszavazása végett hívták össze. Ezt megelőzőleg gróf Batthyány József Györgynek 1806-ban bekövetkezett halála után, a király nógrádi főispánná, 1807 február 13-án, Korompai gróf Brunswik József, főtárnokmestert nevezte ki, a kit Szent-Ivány Ferencz országbíró, márczius 17-én, a hagyományos ünnepségek közepett iktatott be új méltóságába. Brunswik József a pályáját 1788-ban az udvari kanczelláriánál kezdte. 1796-tól Csongrád vármegye főispánja 1807-ig, a mikor Nógrád vármegye főispáni székét foglalta el, a melyet 1827 február 20-án bekövetkezett haláláig megtartott. Leánya, Brunswik Henrietta grófnő, kiváló festőművésznő, életnagyságban lefestette; ez a kép a vármegye nagytermében látható. A kormány, főleg az 1807. évi április 5-ére összehívott országgyűlésre való tekintettel, sietett a főispáni állást betölteni, azt tevén a főispán feladatává, hogy az országgyűlési követeknek adandó utasításokból a sérelmek orvoslásának a követelése hiányozzék. A vármegye az országgyűlésre Szent-Ivány János alispánt és Baloghi Baloghy Lajos volt vármegyei főügyvedet (ügyészt), küldte követekül. Az előbbi, a kit a király királyi tanácsossággal, majd kamarássággal tűntetett ki, jelentékenyebb szerepet nem játszott az országgyűlésen. Baloghy, a ki 1796–1806-ig volt a vármegye ügyvédje, kiváló, nagytehetségű jogász volt, de nem ismerte még eléggé a viszonyokat arra, hogy magára vonja a közfigyelmet. Az országgyűlésen ismerkedett meg Vay Józseffel, a mérsékelt párt vezérével, a ki aztán jelentékeny hatással volt a további pályájára. Az országgyűlésen jelen volt Balogh Péter bágyoni birtokos, a ki Zólyom vármegye főispánjaként foglalt helyet a felsőtáblán és ott titokban a Vay József vezérlete alatt álló mérsékelt ellenzék törekvéseit támogatta. (Wertheimer Ede czikke a Századok 1896-iki évfolyamában.) Az 1808. évi országgyűlést Ferencz király harmadik nejének, Mária Ludovikának, megkoronázása emlékeül alapított Ludoviceum teszi nevezetessé, a melyre a megyéből Szandai Sréter György 5000 forintot adott.
