Károly Ambrus főherczeg körútja.
Károly Ambrus főherczeg körútja.
A mikor Napoleon harmadízben fenyegette Bécset, Ferencz király újból fegyverre szólította a nemességet. Ezúttal maga az új primás, Károly Ambrus főherczeg vette a kezébe a felkelés ügyét és az országban körútat tett, hogy a francziák ellen küzdelemre lelkesítse a nemességet. Márczius 19-én érkezett a vármegye területére, a melynek határánál, Szendehelyen, Tiller József kanonok üdvözölte. A primás az elébe siető főispán, Szent-Ivány János első alispán és a Losonczi Gyürky Pál főszolgabíró vezérlete alatt álló banderium kíséretében, márczius 19-én érkezett Balassagyarmatra, a melynek a lakossága örömmel üdvözölte. A másnap, márczius 20-án, tartott közgyűlésen gróf Brunswik főispán a megnyitóbeszédében megemlékezvén arról a fenyegető veszedelemről, a mely mindegyre jobban közeledik Magyarország határaihoz, felhívja a rendeket, hogy hagyományos áldozatkészségükkel támogassák a felkelés ügyét. Egyben felkérte a közgyűlést, hogy a prímás meghívására küldöttséget válaszszon. A közgyűlés 495gróf Brunswik Ágoston, Benyovszky János esztergomi kanonok, gróf Forgách Antal, Maithényi László, Baloghy Mihály, Puky Ferencz, Kubinyi Gáspár, Madách Sándor, Fáy Dániel, Szent-Ivány Márk, Vattay János és Zábláthi Huszár József táblabírákból álló küldöttség útján – a melyhez a tisztikarból Szent-Ivány János első alispán, Dubraviczky Péter, Moysfalvi Gyurtsányi József főadószedő, Kálnói Ettre Antal főszolgabíró és Nemesvarbóki Plachy János főügyész csatlakozott – hívta meg a prímást. A prímást a főispán a lépcsőházban latin beszéddel üdvözölte. Bemenvén a terembe, a prímás a főispán jobbján foglalt helyet, mire Szent-Ivány első alispán ékes latin beszéddel üdvözölte a vármegye közönsége nevében. Erre a primás átadta az alispánnak Ferencz király levelét és a rendekhez latin beszédet intézett, a melyre a főispán válaszolt. A prímás beszédének hatása alatt a rendek 300 lovast, 5000 kila búzát és 10.000 kila zabot szavaztak meg. Ezután a közgyűlés áttért a nemesi felkelés, valamint a megajánlott lovasok kiállításának a tárgyalására. Szent-Ivány János első alispán 100 forintot ajánlott fel, hogy a szegény nemeseknek a felkelésben való részvételt megkönnyítse. Példáját a jelenlevők csakhamar követték. A primás nógrádvármegyei birtokosként 1000, a főispán 500 forintot ajánlott fel. Még a közgyűlés napján 8665 forint gyűlt össze.
A közgyűlés után lázas sietséggel fogtak hozzá a felkelő sereg kiállításához. A szemlét a szécsényi járásban lakó nemesek felett már márczius 27-ére, a losonczi járásban április 3-ára tűzték ki, a kékkői és a füleki járás nemességét pedig később kitűzendő szemlére rendelték. A szügyi, a bakói és a mohorai köznemességet márczius 23-ára Balassagyarmatra rendelték be, a főispán elnöklete alatt megtartandó hadiszemlére. A 300 lovasból álló felkelő csapathoz Sréter Györgyöt, és Berczelly Istvánt első kapitányokul, Berczelly Antalt és Egry Ferenczet pedig másodkapitányokul jelölték ki. A felkelőkön kívül a vármegyére az országgyűlésen megszavazott 20.000 újonczból 486 esett, a mely számból 440 a sorezredekre, 46 pedig a tábori szekerész csapatra jutott. Április 21-én a 300 főből álló felkelő lovas csapat egy része már teljesen felkészülve vonult be Balassagyarmatra, a hol a tisztjeivel az élén a vármegyeház előtt foglalt állást. Miután a. megyeházából lehozták a zászlót, Bory Miklós, első aljegyző, üdvözlő-beszédet intézett hozzájuk, a melyre Sréter György őrnagy válaszolt. Ezután a tisztikar, valamint a legénység a zászló köré gyűlve, letette az esküt.
A tisztikar a következőleg alakult meg: Őrnagy: Sréter György (helyette június 19-től Berczelly István). Kapitányok: Berczelly István, Egry Ferencz, Berczelly Antal, Sréter Antal. Főhadnagyok: Kordinyi János, Prónay Miksa, Traitler László, Szent-Miklósy János. Alhadnagyok: Sréter István, Pruszkay József, Balás Ignácz, Lendvay János.
Május elejére a felkelt nemesség elkészülvén, a május 8-án tartott közgyűlésen az alispán bejelentette, hogy a nádor értesítése szerint a nógrádvármegyei felkelt nemesség gyalogsága az Árva, Esztergom, Liptó és Zólyom vármegyétől kiállítandó gyalogos felkelőkkel együtt fog egy zászlóaljat alkotni.
A közgyűlés a felkelt nemes gyalogság tisztikarát, választás útján, a következőleg alakította meg: Őrnagyok: Mocsáry Péter és Szabó Márton. Kapitányok: Battik György, Farkas Lajos, Platthy Lajos. Főhadnagyok: Vályi Lázár, Hamar Miklós, Szalay István. Alhadnagyok: Lauro Pál, Bornemisza József, Géczy László, Frideczky Antal, Piry Antal, Komjáthy István.
A nemes felkelő lovassághoz oly kevesen jelentkeztek; hogy a vármegye a csapatot nem tudta kiállítani; ezért a lovas felkelő nemesek nem alkottak külön csapatot, hanem a vármegyétől kiállított 300 lovas felkelőhöz csatlakoztak és velük együtt tették a nógrádi ezredet.
A közgyűlés még együtt volt, a mikor megérkezett gróf Keglevich György tábornok levele, a melyben értesíti a vármegyét, hogy a felkelő sereg felülvizsgálása czéljából május 14-én Balassagyarmatra érkezik. Az alispán erre a 300 főből álló felkelő hadat, a mely az április 21-én megtartott szemle után Vadkertre vonult, visszarendelte Balassagyarmatra, egyúttal a gyalogság gyülekező helyéül Szécsényt tűzte ki és meghagyta a felkelő gyalogos nemeseknek, hogy május 12-ére Szécsényben legyenek. Keglevich György tábornok május 14-én csakugyan Balassagyarmatra érkezvén, a felkelt lovasság felett szemlét tartott, a melynek végeztével a tisztikarral együtt a vármegyeházában megvendégelték. Délután a tábornok a vármegyei küldöttséggel együtt kocsira ülvén, Szécsénybe ment, a hol gróf Forgách József várkastélyában szállott meg. Másnap, május 15-én, 496szemlét tartván a felkelt nemes gyalogság felett, tovább folytatta a körútját. Még mielőtt a nógrádi felkelők útra keltek volna, Károly főherczeg, ha nem is teljes, de nagyjelentőségű győzelmet aratott Aspernnél Napoleon hadai felett. E győzelem hatása alatt Ferencz király a háború folytatását határozta el és e végből a sorkatonaság kiegészítését rendelte el. Az asperni csatában a franczia seregből számosan foglyul estek; e foglyok június 10–14-én két csoportban vonultak keresztül a vármegyén. Az egyik csoport, a mely 46 tisztből állott, Hont vármegyéből Patakon, Hugyagon, Litkén és Nagydaróczon át Rimaszombatba, a másik, a mely 630 közemberből állott, Balassagyarmaton, Ludányon és Losonczon át Osgyánba vonult.
A június 12-én tartott közgyűlés a sorhadi katonaság kiegészítése czéljából toborzást rendelt el. Egyúttal elrendelte, hogy a lelkészek a szószékről hirdessék a népnek az országot fenyegető veszedelmet és a híveiket katonáskodásra buzdítsák. Elhatározta, hogy az uralkodóhoz feltrejesztést intéz, a melyben kéri, hogy a toborzandó katonákat a háború befejeztével bocsássa haza. A lovaskatonák részére a foglalót száz pengő forintban állapította meg. Toborzókat (verbuválókat) rendelt ki, a kiknek meghagyta, hogy faluról-falura járva, a tisztviselők és a földesurak bevonásával végezzék a toborzást.
A junius 14-én vívott győrszabadhegyi ütközetben részt vett a vármegye felkelt gyalogos és lovas nemessége is, a mely Bács vármegye és a Jászkúnkerület felkelőivel együtt tett egy ezredet. Mind a két fegyvernemből többen estek el. Az elesettek névjegyzékét a szeptemberben tartott közgyűlésen olvasták fel. A nógrádi lovasság jól megállotta a helyét. A mikor a francziák a felkelt nemességet visszaszorították, a nógrádi lovasság báró Meskó tábornok hadaihoz csatlakozva, éjjel megkerülte a francziak hadállását és ezernyi veszedelem között, Sopron és Vas vármegyén át, egész a Balatonig vonult vissza.
A győrszabadhegyi csatavesztés ellenére Ferencz király nem mondott le a háború folytatásáról. Már a július 19-én tartott közgyűlésen mutatta be az alispán az uralkodó leiratát, a melyben 40.000 gyalogos katona és ezenfelül még egy lovas csapat kiállítását kérte a rendektől. A vármegye közönsége e leiratot tárgyalván, elsősorban a már kiállított 300 főnyi lovasság kiegészítését határozta el, kimondván, hogy e lovascsapaton kívül még 300 lovast fog kiállítani. Az új csapat részére Szent-Ivány alispán két legény fogadását vállalta el. Példája csakhamar követőkre talált. Brunswik főispán 25, gróf Zichy Ferencz 150, gróf Forgách Alajos 4, gróf Forgách József 10, Balassa Sándor 24 legény kiállítását vállalta el.
Az új lovascsapat tisztikarába a szeptember 17-én tartott közgyűlés a következőket jelölte ki: Törzstisztek: Muslay Imre, Mocsáry Dénes, Huszár János, Jorkovits Elek. Kapitányok: Mocsáry János, Veres Sándor, Bornemisza István. Főhadnagyok: Lisznyay Gáspár, Haan Imre, Bebesy Ferencz, Körösy Károly, Harmos Gábor, Lok Teofil. Alhadnagyok: Tahy Károly, Majerszky Antal, Szakall András, Tornyos György, Mészáros Ágoston, Pokorny Sándor.
A közbejött béketárgyalások, majd az október 14-én, Schönbrunnban megkötött béke egyidőre végét vetette a hadi készülődéseknek. A békét a deczember 4-én tartott közgyűlésen hirdették ki. A békekötés örömére e napon, Balassagyarmaton, a plebánia-templomban hálaadó istenitiszteletet tartottak, a melyen az itt állomásozó herczeg Lichtenstein-ezred tisztikara is megjelent. (Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1809. év.)
