Portális adóalap.
Portális adóalap.
A király már 1720. évi országgyűlésen elrendelte, hogy keressenek a rendek állandó adóalapot a porták részére. De az országgyűlés mereven ragaszkodott az eddig követett gyakorlathoz, elsősorban a nemesség adómentességéhez. Így nem maradt más hátra, minthogy a hadbiztosok jelentései alapján állapítsák 476meg az adó kulcsát. Ezek a jelentések kiterjeszkedtek az egyes vármegyék gazdasági állapotára és helyek szerint megokolták a teher emelését, vagy csökkenését. Nesselrode főhadbiztos jelentése megjegyzi, hogy a vármegye népes és termékeny ugyan, de csak csekély a marhatenyésztése.
Az első megállapítás 1723-ban történt, bizonyos időközökben azután kiigazították a porták számát, a melyet 1723-ban 112˝-ben állapítottak meg a vármegyében. 1724-ben 114˝-re emelték, e szám megmaradt az 1733. évi kiigazítás alkalmával is, 1780-ban 115-re emelkedett, 1792-ben is 115 volt, néhány év mulva, az országgyűlés 100-ra mérsékelte; ez a szám azután megmaradt 1847-ig.
