Egyházi birtokok.
Egyházi birtokok.
Az 1552–53. évi adóösszeírásokban még a következő egyházi birtokok szerepelnek. Az esztergomi érseké volt Felső-Vadkert, Tereske, Dejtár és Patak; e négy faluban összesen 19 portát írtak össze; az esztergomi káptalané volt Csecsó (Vadkert és Horpács között), a mely 3 portával szerepel az összeírásban; a dömösi préposté Tolmács, a hol 4; a váczi káptalané Rétság, a hol 2; az egri káptalané Szátok, a hol 4; és ismeretlen rendi apáczáké Apáczafalva (Ecseg és Borsosberény között), a hol 2 portát írtak össze. A váczi püspökség helyiségei a törököktől elpusztítottak gyanánt szerepelnek az összeírásokban. Az 1593–94. évi felszabadító hadjárat után, 1598-ban eszközölt összeírás szerint Dejtár, Felsőzellő, Fülekpüspöki és Hugyag helységek tartoztak az esztergomi érsek földesúri hatósága 513alá. A három Vadkertet, a mely szintén az esztergomi érseké volt, teljesen elpusztult helységekként említi az összeírás.
A váczi püspök az ősi birtokai közűl 1598-ban csak Kosd helységre terjesztette ki földesúri hatóságát. Berkenye és Kálló idegen kézben voltak, Rétság pedig akkoriban Lónyay Albert birtokában volt. Az 1598. évi összeírásban a váczi püspökség birtokai között szerepel Berczel helység is, a mely a XV. században a Szobi-családé volt.
A török hódoltsággal az esztergomi érsekség tizedjövedelme is nagyon megcsappant. Az esztergomi prímási levéltárban levő, Verantius (Vranchich) Antal érseksége idejéből való számadások szerint azelőtt Nagy-Nógrádból 2000, Kis-Nógrádból 225 frt folyt be tized czímén. 1568-ban, a mikor Balassa András bérelte a tizedet, csak 600 frt, 1571-ben mind a két Nógrádból 633 frt, 1573-ban pedig, a mikor Balassa és Krusith voltak a tizedbérlők, 1000 frt folyt be.
A váczi püspökségnek is sikerült hódoltsági birtokainak egyrészét megtartani. Az alatt az idő alatt, a míg – Mathésy Istvánnak 1591-ben történt halálától Szuhay István székfoglalásáig – a váczi püspöki javak kamarai igazgatás alatt állottak, 11 helység adózott a váczi püspökségnek. Az 1591–92. évi számadások szerint Borsosberény, Berczel, Kálló, Kosd, Nézsa (Naszály), Sáp és Verőcze Nógrádból; Cselőte, Püspökhatvan, Szilágy és Csörög helységek Pestmegyéből fizettek adót. (Tudománytár 1840. XIII. 307.).
Szuhay István, a kit 1592-ben neveztek ki váczi püspökké, az 1594. évben, a mikor Nógrád is visszakerült a magyarok birtokába, ide helyezte át a székhelyét és erélyesen védelmezte az egyház jogait a protestánsokból álló vármegyei tisztikarral szemben. Utódai közűl Lelóczi Tarnóczy Mátyás (1651–1655.) tartózkodott Nógrád várában, innen kormányozta az akkor öt plebániából álló egyházmegyéjét. Tarnóczy halála után az ecsegi plebános püspöki helynök gyanánt intézte a főpásztori teendőket.
