Nógrádi főurak áttérése.
Nógrádi főurak áttérése.
Nógrádban, a hol nem voltak szabad királyi városok, az új tan csak akkor kezdett elterjedni, a mikor a vármegyei főurak is híveivé lettek. Először a Balassa-család pártolt el a katholikus hittől és tekintélyével, valamint birtokai révén a lutheranizmus hatalmas terjesztője lett. Balassa Zsigmond már 1530-ban elfoglalván a bozóki monostort, a honnan a szerzeteseket kiüldözte, az új hit egyik buzgó terjesztőjeként lépett fel. Példája csakhamar követőkre talált a családja körében. Balassa János főajtónállómester, a ki az 1545. évi országgyűlésen védelmére kelt a lutheranizmusnak és Balassa András, 1568–75. Nógrád vármegye főispánja, szintén hathatósan támogatta Luther tanait. Bornemissza Péter neki és a nejének, Mérei Annának ajánlotta Evangeliumának III. részét, a melyet Sempten 1575-ben nyomatott. (Szabó Károly: Régi Magyar Könyvtár, 65.) 512A vármegyebeli többi úr közűl Bebek Ferencz, 1551-ben Fülek várának kapitánya, már 1532 után az új tanok felé hajlott, de későbben meggondolván magát, 1540-ben váratlanul a katholikus hit védőjeként lépett fel és Fischer Andrást, a ki Gömörben terjesztette az új hitet, Krasznahorka tornyáról a mélységbe lökette. Fia György azonban Luther híve lett és áttérése után a katholikus egyházi javak megszerzését tűzte ki czéljául. Hasonlóképen Lutherhez pártolt Liberchei Péter, 1550-ben Nógrád vármegye alispánja, Poltári Soós István, a ki 1550–1557 között viselte az alispáni tisztet, Madách Péter, a ki sógorának Rimay Jánosnak a buzdítására 1585–1597 között tért át az evangélikus vallásra, valamint a Gyürky, Kajaly, Darvas, Derencsényi, stb családok sarjai is.
