A legrégibb. ág. ev. egyházak.
A legrégibb. ág. ev. egyházak.
A Kékkő várbeli egyházon kívül legrégibb egyházak voltak: Szügy 1577-ben, Dobrocsról mondja Mocsáry, hogy templomát a husziták kiűzetése után lutheránusok foglalták el; Szentpéter 1590 előtt. * Mind ezek az egyházak, mint az alább következők is, jóval hamarább keletkezhettek, a melléjük írott, általunk ismert évszámnál, mert a XVI. században, annak közepe táján, római kath. írók szerint is, az országban csak három róm. kath. főúr volt, a lutheránus egyházak száma meghaladta a kétezeret és Nógrádban 48 volt az egyházak száma, * mind 519evangélikus, mert a kálvinista eklézsiák csak később, az 1592-iki galánthai és 1599-iki kisszebeni zsinatok után váltak ki és szervezték önálló egyházaikat.
A torony felirata: Verbum et Doctrina Lutheri manebit in aeternum. 1590.
Die wichtigsten schiksale der ev. Kirche in Ungarn. 1828. Lipcse.
A hivatalos névsor még következő régi egyházakat említ a XVII. század közepe tájáig: 1622-ből Ábelfalva, Alsósztregova, Kálnó, Kiszellő, Lónyabánya, Maskófalva, Nagylibercse, Ozdin, Poltár, Szenna, Szinobánya, Tamási, Turicska és Turopolya; 1608-ból Lest, 1621-ből Divény, 1600-ból Told, mely ma teljesen római kath., 1628-ból Uhorszka., 1631-ből a kosdi ref. egyház, 1608-ból a losonczi ref. eklézsia, 1643-ból Nagykürtös és Szirák, melynek papja, Pirok Márton 1693-ban távozott Hontba, ugyanez évből Szécsény, 1645-ből Felsősztregova és 1652-ből Fülek, hol mindkét protestáns felekezetnek virágzó gyűlekezete volt.
Más forrás szerint 1594-ben Szécsényből kiűzik a törököt s a lutheránusok elfoglalják a zárda templomát. Ez időtől kezdve négy evangélikus papja ismeretes; az utolsót 1657-ben említi a hivatalos névsor, mikor is Lányi Dávid superintendens, egyházlátogatást tart, melynek jegyzőkönyve szerint templomuk a várban van, a hajdani török fürdőben parochiájuk és iskolájuk is van. Volt ezenkívül Szécsénynek ref. papja is, 1656-ban, Zágorhidy György, kinek felesége Barsi Judit. *
Nagy I. Magyarország családai. I. 207. l.
1657. éven túl volt-e még Szécsénynek prot. papja, vagy csak a nagy üldöztetés idején szűntek meg mint anyaegyházak, adatok hiányában megállapítani nem lehet, valószínű azonban, hogy a Thököly-féle mozgalmak sodorták el a két prot. egyházat.
A XVI. században Szécsényben nyomda is volt, mely valószinüleg prot. lehetett, mert az időben, a hol a protestantizmus a lábát megvetette, alkalom adtán s a körülményekhez képest nyomdát is állított.
Füleknek is két prot. gyülekezete volt. Az ev. papok névsora 1652. évvel kezdődik, a reformátusok közűl egy pap neve ismeretes a nagy üldözés idejéből. Füleken a XVII. században virágzó ev. gimnázium is volt s jeles tanárainak egész sora ismeretes, míg idők multával, a törökök elől menekülve, tanárok, tanulók Osgyánba költöztek.
Az egyházak szabad fejlődését Nógrádban a XVI. században semmi sem akadályozta, mert lutheránus volt a nemesség, lutheránus a vármegyei tisztikar.
Az ország egyes helyein, – Sopronban, Kassán, – már feltünedeznek az ellenreformáczió mozgalmai, de a vármegyében még hosszú ideig csendes béke van, sőt a lutheranizmus 1603-ban, majd 1611-ben üli legszebb diadalát. A két prot. felekezet sem háborgatta egymást, mind az ország egyéb részeiben, csupán Losonczról * tudjuk, hogy 1608 táján 3000 lutheránus rövid idő alatt kálvinistává lett s a többség idők multával mikép üldözte a törpe kisebbségben maradt evangelikusokat.
Losoncz a kath. egyház ritusa szerinti istenitisztelettel felhagyott s az egész lakosság kivétel nélkül a reformácziót fogadta el. Esterházy Pál nádor: Mennyei Korona czímű műve.
Losonczon a piaczon álló templom (az, a mely a mostani ref. templom helyén állott), egykor az evangélikusok tulajdona volt. Hornyánszky J.: Beiträge. 120.
