Könyvnyomtatás.
Könyvnyomtatás.
Nyitravármegye könyvnyomdászatunk fejlődésének első küzdelmes éveiben is részt vesz az úttörő nehéz munkában.
Tudvalevő dolog, hogy a XVI. század első magyar nyomtatványai Krakkóban Vietoris Jeromos nyomdájából kerültek ki. Krakkó volt a magyar nyomdászatnak központja, a hol mintegy húsz magyar munka látott napvilágot. Az első magyar könyvnyomtatók nagyobbrészt itt tanulták a könyvnyomtatás mesterségét, így Abádi Benedek a sárvári, Honterus János, a brassói nyomdász stb. A mint a krakkói nyomdászat veszíteni kezd jelentőségéből, egymás után keletkeznek Magyarország felvidékén a magyar nyomdák. A felvidéki nyomdák között korra nézve a legelsőt, a nyitramegyei Komjáton Huszár Gál, bujdosó iró, ref. pap, vándornyomdászaink egyik legderekabbja alapította, a ki Dudics András pécsi püspök üldözései elől Forgách Imre birtokára menekült Komjátra, hol mint lelkész és hitszónok, sok üldözés után néhány nyugalmas évet tölthetett. Itt nyomtatta Bornemisza Péter Magyar Postillájának I. kötetét 1573-ban és saját művét: A keresztyéni gyülekezetekben való isteni dícséretek és imádságok. 1574. (335 levél, kótákkal, az eperjesi ev. főiskola könyvtárában.)
A második nyomda Nyitramegyében és egyszersmind a felvidéken is, Semptén létesült. E nyomdát a dunabalparti protestánsok első püspöke, a sokat zaklatott és üldözött Bornemisza Péter, a XVI. század legtermékenyebb irója, a költő Balassa Bálintnak nevelője, a hatalmas Telegdi pécsi püspöknek ellenfele alapította 1573-ban, a hol kizárólag saját munkáit nyomtatta 1579-ig.
Itt a következő munkái jelentek meg: Elseo resze az Evangeliumokból es az Epistolakból 265valo tanusagoknak, Nyomtatata Comiatin kezdetett Huszar Gal altal, vegesztetett Sempten. Mind szent havanac elseo napian enni esztendőbe 1573, I. 1574, II. 1575, III. 1578, IV. kötet, melynek folytatólagos czíme: Mellyeket a Keresztyeneknek Gyülekezetibe szoktac predikalni minden ünnep nap. Kit az Wr Jesusnak Lelke altal, az együgyü keresztyeneknek idvösseges epületyekre ira: Bornemissza Peter.
Fejtegetés. (1577.) E művét maga osztotta ki a pozsonyi országgyűlésen; ebben támadja meg először nyiltan Telegdit és így lesz e könyv kiinduló pontja a később oly hatalmas arányokat öltő nagy vallási polemiának.
Négy könyvecske a keresztyeni hitnek tudományáról. (1577.)
Ördögi kisérletekről. (1578.) E munkája, a mely miatt 3 hétig börtönbüntetést is szenvedett, visszavonásra ítéltetett.
Igen szép és szükséges predikáczio az Isten irgalmasságáról. (1578.)
Bornemisza 1579-ben Semptéről elűzetvén, a nyomda is megszünt ez évben.
A harmadik nyomdát Galgóczon Mantskovics Bálint alapította 1581-ben, a hol négy munkát adott ki:
Iteletec az eg forgasa szerint (1582.) Sibolti Demeter: Vigasztaló könyvecske. (1584.) Sibolti Demeter: Lelki harcz (1584.) Kirmicer Paulus: Confessio fidei de aeterna Deitate Christi. (1585.)
Itt jelent meg azonkívül régiségre nézve hazánkban a második magyar naptár 1582-ben.
Ecsedi Báthori István felszólítására Mantskovics Galgóczról Vizsolyba költözött 1585-ben és távozta után egészen a legújabb korig nem találunk nyomdát Nyitravármegyében. Csupán csak még egy tót nyelvű nyomtatványunk van a XVII. századból, a mely lovak számára való orvosságról szól és a mely Szakolczán nyomatott. Jelenleg Nyitravármegyében 15 nyomda van. A nyitrai 4 nyomda közül legrégibb a Neugebauer-féle, mely a 40-es években és a Huszár István-féle, mely a 60-as években alapittatott. Galgóczon van 3 nyomda, Érsekujvárott 2. Ezeken kívül még Miaván, Szakolczán, Holicson, Privigyén, Nagy-Tapolcsányban és Nedanóczon vannak kisebb nyomdák.
