Állami közútak.
Állami közútak.
Az útitörvény életbelépte idejében, Nyitravármegyének két állami közútja volt:
a) a pozsony–jablunkai 51.708 km. hosszú
b) a nagyszombat–krakkói 46.655 km. hosszú
azonban az utóbb említettnek, az első sorban említettből, Lipótvár állomás melletti kiágazásától a szeredi út kiágazásáig terjedő 25.707 km. hoszú része 1894. évben törvényhatósági kezelésbe átadatott és helyébe a nyitra–szeredi törvhat. 23.82 km. hosszú közút vétetett állami kezelésbe s ez, a nagyszombat–krakkói közút megmaradt részével egyesíttetvén, diószeg–nyitra–kálnai elnevezést nyert.
Az ekként véglegesen megállapított állami közúti hálózat a következő útvonalakból áll, úgy mint:
1. a pozsony–jablunkai 51.708 km.
2. a diószeg–nyitra–kálnai 44.768 km.
3. a komárom–kálna–garamberzenczei 23.320 km.
1. A pozsony–jablunkai állami közút Bucsány község határában a 36.100 km.-nél éri el a vármegye területét és a Vág völgyében, annak balpartján, Vág-Ujhely érintésével jut el Trencsénvármegye Révfalu községéhez.
Ez a közút egész hosszában völgyi jellegü, legnagyobb emelkedése 4–5%, a túlnyomó része azonban csak a 0–2% között váltakozik, szélessége kevés kivétellel mindenütt 8.0 mtr s általában szabványszerü árkok közé van foglalva; legnagyobb töltései a 2.0 mtrt, legmélyebb bevágásai a 3.0 mtrt meg nem haladják.
A műtárgyak között van 14 boltozott, egy kőhidfőkkel és egészen vasfelszerkezettel, az 1892/3. évben épített 10 m. szabad nyílású híd a Dudvág felett, 2 kőhídfőkkel, vastartókkal s egyebekben fafelszerkezettel épített, egy kőhídfőkre és fafelszerelésekre, végre egy egészen fából épített híd. Ezek közül 2 boltozott és a kőhídfőkre épített fahídat gróf Erdődy Ferencz pöstyéni uradalma, 3 boltozott hídat a vágújhelyi közbirtokosság vámszedésből, a fahídat a bucsányi malomcsatorna tulajdonossága tartja fenn.
Ez az út, mely fontos kereskedelmi közút volt a vasútvonalak megépítése előtt, ma már csak a helyi közlekedést szolgálja, s azért rajta a forgalom nagyon változó, évi átlagban a rajta járó igavonó állatok száma huszonnégy óránként 350–1990.
2. A diószeg–nyitra–kálnai állami közút, a szeredi Vágóhídon éri el Nyitravármegye határát és a Galaganyás patak, a Nyitra folyó, a Szelencz patak völgye, valamint még számos apróbb patak völgyületének átszelésével, folytonosan hullámos talaján huzódik, miért is a vizszintes pálya kevés rajta; emelkedése leginkább a 2–6% közt váltakozik, helyenként azonban egész 12%-ig is emelkedik.
Az útpálya szélessége 8.0 m., a legnagyobb töltések magassága a 2.0 métert, a legmélyebb bevágások a 2.5 métert meg nem haladják.
A legnagyobb műtárgyakat a Nyitra és Pozsonyvármegyék határát képező szeredi, egészen faszerkezetü Vághídat a szeredi uradalom tulajdonosa D’Henin Angelika herczegné, a Nyitra folyó felett álló egészen faszerkezetü nyitrai hídat pedig Nyitra városa vámszedésből tartja fenn. A többi műtárgy közül 10 boltozott, 4 kőpadlós, 6 kőhídfőkkel, vastartókkal és fafelszerkezetre, 12 kőhídfőkre és fafelszerkezetre épült.
Ez az útvonal a vágsellyei járás nyugati szélét képező Sempte és Patta községeket, azután a galgóczi járás déli sarkát képező Nagy- és Kis-Baáb község határát érintve, az egész nyitrai járást, Ny.-Ujlak, Aba-Lehota, Könyök, Molnos, Nyitra városát és Nagy-Lapás községet szeli át és a bábindali és kálazi határt érintve, Verebély községnél Barsvármegye határába lép.
Ennek a közútnak forgalma egészen helyi érdekü, a mennyisben az leginkább a vidékbeli községek termesztményeinek Szered és Nyitra városok piaczaira és vasútállomásaira való szállítást közvetíti. A forgalom huszonnégy óraként 182 és 1372 igavonó állat között váltakozik.
4153. A komárom–kálna–garamberzenczei állami közút Komárommegye határát Érsekujvár határánál a 26.647 kmnél éri el.
Az egész szakasz sik jellegü, 7–9 m. széles, rajta számbavehető emelkedés, – a hidfeljárókat és vasuti átjárókat kivéve, – nem fordul el.
Műtárgy van: egy 102 m. nyílású Wünsch-féle vasbetonhíd a Nyitra folyó felett, melyet Érsekujvár város 1892. évben 38000 frtért építtetett és vámjövedelemből tart fenn, továbbá 4 kőhidfős fafelszerkezetü híd, egy Nyitra-híd Nagy-Suránynál egészen fából és egy egészen fából épült áteresz.
Ez a közút egészen az érsekujvári járás területére esik, s Érsekujvár város és Nagy-Surány községet átszelve, Zsitva-Födémes határának érintésével éri el Barsvármegye területét.
Ennek a közútnak huszonnégyóránként 60–440 igavonó állatból álló forgalma van, mi a közel fekvő községekből Nagy-Surány és Érsekujvár piaczai és vasútállomása felé irányul.
