Lepkék.
Lepkék.
Komoly figyelmet érdemel azonban a lepkefaunája (Macro-lepidoptera) is, mert e téren is oly sok jelenséggel találkozunk, aminővel másutt sehol. Kivéve a megye nyugoti részeit, a terület a lepkefauna érdekében egészen 352átkutattatott, s ennek eredményeképen biztos meghatározás szerint 513 faj és változat észleltetett, melyek között van a megyének egy kizárólagosan az ő sajátját képező változata s ez a Zygaena Filipendulae ab. latoconfluens Kel., mely fajta csupán Tavarnokon él.
Nevezetes ezenkivül az Apolló lepke (Parnassius Apollo L.), amely a bajmóczi és kesellőkői várromok közeliben, a sziklás helyeken tenyész, a völgyekben röpköd. Továbbá a Deilephila nerii L. és a livornica Esp. szender 
-je, amely a Földközi tenger vidékéről a Nyitra és Vág völgyeibe szokott megtermékenyedve felvonulni és ott tenyészni.
-je, amely a Földközi tenger vidékéről a Nyitra és Vág völgyeibe szokott megtermékenyedve felvonulni és ott tenyészni.
Nappali fajai közül megemlítjük a tőkés-ujfalusi erdőkben otthonos Argynnis pandora Schif.; szövők közül pedig a ludányi dombokon és a Zobor-hegy lejtőjén tartózkodó és nagy számban előfordulni szokott Ocnogyna parasita Hb. ritkább lepkét, nemkülönben a nyitrai várrom bástyáin mászkáló Cochlophanes Helix Jub. fajt és végül a tribecsi hegység lejtőjén tenyésző gyönyörű Zygaena laetát Hlb.
A hártyásszárnyúak (Hymenoptera) közül van a megyének egy, szintén kizárólagos sajátú faja s ez a fürkész darázs (Ichneumon fulvidactylus Kriech.), amely állat eddig csupán Tavarnokon volt fölfedezhető. A darázstermészet mozgékony temperamentuma ezen állatban pregnans kifejezésre jutott. Szüntelenül kutat, keresgél, hol odvas fában, hol az ereszek alatt, sőt még az ember vagy állat fülét vagy orrát sem kiméli meg, úgy, hogy a fürkész névre teljesen rászolgál.
A félszárnyúak (Hemiptera) családjából megemlítendő a vereserű kabócza (Cicada haematodes.) A megye alsó járásában egyáltalán nem tenyész, s a felső részeken egyedül a Bajmócz-vár körüli parkban űzi szorgalmasan esztergályos-mesterségét s a fürdővendégek nem csekély bosszúságára hallatja reszeléshez hasonló czirpelését.
Be kell ismernünk, hogy Nyitravármegye az állatvilágot, de legkivált a rovarokat illetőleg, a legutóbbi időkig Magyarországnak legkevésbbé ismert területeihez tartozott, s e tekintetben még sok kiaknázatlan kincset rejt magában, a melynek létezéséről a tudományos világ alig vett tudomást.
Végül ideiktatjuk az e szakba vágó irodalmi forrásmunkák czímeit:
Nagy József: Nyitramegye helyirása 1864. I. kötet, U. a. – A madár 1861. – Hermann O: A m. halászat könyve 1887. – Kelecsényi Károly: Rovartani lapok 1885. évfolyam. a) Éjjeli lepkevadászat Nyitramegyében. b) Ujabb felfedezések Nyitramegye lepkefaunájából. Kelecsényi K.: Enthomolog. Zeitschrift Suben (Germania) 1887–1891. Boarmia Selenoria Zygaena ab latoconfluens leirása. – Természetrajzi füzetek: Budapest, 1892. évfolyam 132. l., 1894. évfolyam 52. l. Otiorch, Kelecsényi, Friv. és Ichneumon fulvidactilus kr. leirása. – Kelecsényi K: A nyitramegyei orvos-, gyógyszerész természet-tud. egyesület 1895–96. évkönyve 18. lapon, Nyitramegye és N.-Tapolicsány környékének bogár- és lepkefaunája. A m. orvosok és természetvizsgálók 1897. év. XXIX. vándorgyűlési évkönyve: Ujabb adatok Nyitravármegye bogár- és lepkefaunájához.
