Gyógyvizek.
384Gyógyvizek.
A felsorolt fürdőkön kívül külön felemlítést érdemel még a pogrányi tó, mely Nyitra város közelében, hasonnevű község határában áll. Vizének fajsúlya 1.005, hőmérséke 18–25° C. Főalkatrészei: a szénsavas mész és magnesia, a kénsavas mész és magnesium, a konyhasó, kovasav és szabad szénsav.
A radosnai tó, mely a temetvényi hegység keleti lejtőjéből fakad s ugyanazon geologiai alkotású talajból indul ki, mint a pőstyéni források. A víz hőfoka azonban jóval alacsonyabb, 10–14°, e hőfok azonban állandó, úgy hogy e tó vize télen soha sem fagy be. Fajsúlya 1.0006, főalkatrészei a szénsavas mész és magnesium és a kénsavas kalium és magnesium, továbbá szabad szénsav. Úgy ezen, valamint a pogrányi tó vize, gyógyczélokra nem használtatik, hőfokából eredő tulajdonságai miatt azonban azt a környék lakossága nagy előszeretettel keresi fel s gazdasági és házi czéljaira felhasználja. A gyógyvizek sorába tartoznak azon szénsavas ásványvizek, melyek különösen az Inovecz-hegycsoportból fakadnak s habár kiviteli czikket nem képeznek is, jellegzetes tartalmukért arra érdemeseknek és gyógyértékkel bíróknak tekintendők.
Ilyenek az új-lehotai savanyúvíz, 9° C. hőmérséklettel, 1.0013 fajsúlylyal és jelentékeny mennyiségű szabad szénsavval. A sissói savanyúvíz 9° C. hőfok, 1.0006 fajsúly; a szocsánkai savanyúvíz 9° C. hőfok, 1.0007 fajsúlylyal; a tvrdomeszticzi 11° C. hőfok, 1.0012 fajsúlylyal, s a hasonló jellegű onori savanyúviz. Mindezen vizek szilárd alkatrészei szénsavas és kettedszénsavas, valamint kénsavas sók és konyhasóból képződnek.
Ugyane hegycsoportból ered Drahóczon egy vastartalmú és Zlatnikon egy vasas savanyúvíz.
A Javorina-hegység egy üde fekvésű völgyében, Ó-Tura község közelében egy dús savanyúvizes forrás fakad. Ennek vize 11° C. hőfokú és sok szabad szénsavon kívül kénsavas és szénsavas natront, meszet, kénsavas magnesiát és kevés vasat tartalmaz. Ize üdítő, s borral vegyítve, kellemes ízű pezsgő italt ad.
