Brezovai hegy-Nedzohegy.
Brezovai hegy-Nedzohegy.
1. Wetterling-mészkő. 2. Barna mészkő. 3. Dolomit. 4. Eocén-homokkő. 5. Cerithium-rétegek.
Geologiai szelvényrajz. Rajzolta Papp Károly.
Ezen hegység középső része kizárólag dolomitból és mészből áll, mely mint neocom mész és dolomit képezi a legidősebb kőzeteket. A rétegek csapásának iránya északnyugati. A hegység délkeleti szélén: Fajnoraczi, Klenova-hegy és Jókő környékén ugyanaz a mész van, mint a Fehér-hegységben, ugyanazon koralltörmelékkel, s fölötte a barna mész, mely észak felé a Fehér-hegység dolomitjába megy át. A dolomit itten is mállott, mélyebb helyeken fehér homokká válva.
Jablonicztól keletre a Brezova-hegynek is megvannak különálló mész-hegyei. – Legérdekesebb jelenség maga a Brezova-hegy conglomerátjaival és mészköveivel, melyek az Alpesek gosau-képződményeinek felelnek meg.
A Holeska-völgyön felfelé haladva, Fajnoraczin túl, Kosariska közelében a dolomit északi széléhez érünk. E helyen feltünő vöröses conglomerátok láthatók, melyekben a kavicsok főkép mészből valók, de akad közöttük kristályos is; valamennyi vöröses agyagos kötőanyaggal van egybetartva, de oly lazán, hogy a conglomerát igen könnyen morzsolódik. A conglomerát 17fölött sárga, tisztátalan mész fekszik, melyben gyakori az actaeonella egyik fajának spirálalakban egymásba fúródó kövülete. Ezen mész teljesen hasonló a gosauvidéki hippuritmészhez.
A Brezovától délkeletre eső Baranecz-hegy teljesen hasonló alakulattal bír. Tehát a gosauképződés, mely conglomerátokból és actaeonellákat tartalmazó mészből áll, keskeny vonulatban övedzi a Brezova-hegység északi szélét.
A Brezova-hegység észak felé, valamint kelet és délkelet felé a talaj bemélyedésével van elkülönítve. Ez a vágás Jókőtől Prazsnikig, innen Podkilaván át Bukóczig és innen délre Jabloniczig, tehát majdnem köröskörül a Brezován, eocénképződésű homokkővel és márgával van kitöltve.
E homokkövek és márgafajok halványsárgás-fehérek, szárazak és könnyen morzsolhatók. Nummulitok mindkettőben ritkák.
Jókőtől kiindulva keletre Fajnoracziig a Brezova mentén finom szemcséjű, szilárd, összetartó mészconglomerát húzódik, mely szintén eocénképződmény.
Jókőnél ezen conglomerátban kőfejtőt nyitottak, melyben a conglomerátot mint jó építő- és sírkőanyagot fejtik. Hasonló conglomerát homokkő és márga kíséretében alkotja a Brezovától északkeletre eső Bradló-hegyet is. Ennek lábánál vörös márga váltakozik szürke márgával és homokkővel.
Az eocén-homokkő, mint vezérkőzet, északra egész a morva határig terjed.
Bukócz környékén az eocénképződményben egykor kőszén után kutattak, a szürke homokkőben itt előforduló megszenesedett növénymaradványokra támaszkodva.
A Brezova-hegység, azaz tulajdonképen ennek előhegye, a Velka-Pecz közvetlenül a vágvölgyi lősz-síkságig terjed Verbó és Nagy-Szombat között. A lősz az egész hegy mentén magasra felhúzódik.
Északon a Brezova-hegy eocénképződményekbe ékelődik; ezek azonban több helyütt egészen befödvék a diluviális lerakodásoktól.
A diluviumot ezen vidéken csak elvétve képviseli a lőszhöz hasonló agyag; hanem inkább kristályos kőzetekből származó kavics. Ezen kavicsok kora biztosan megállapítható.
Brezovától északnyugotra a Kresankovahegyen ugyanazon agyagban, melyben a kavicsok vannak, egy meglehetős ép Elephas primigenius fogat találtak, s régebben állítólag ugyanazon conglomerátban még két másik ilyen fogat találtak, ugyanitt csonttörmelékek is láthatók.
Brezovától északra fekvő vidék diluviális lerakodásai a mélyen bevágott patakoktól helyenként eltüntek.
