Fehérhegység.
Fehérhegység.
A Kis-Kárpátok északkeleti vonulatának folytatásában emelkedik a Fehér-hegység. Geologiai szerkezete lényegesen különböző. Mig Pozsony fölött a gránit, perm, triasz s jurakoru lerakodások az uralkodók, addig a Fehér-hegységet Nyitravármegyében a felső jura, kréta s eocén-korú üledékek alkotják. A Javorinán azután ezekhez csatlakozik az ifjabb kárpáti homokkő zonája.
A Fehér-hegység északkeleti része Nádas (Pozsonym.) és Jablonicz között mállott dolomitból áll, az emelkedések lábainál homokos dolomittal. Ezek korát nem lehet biztosan megállapitani, csak annyit mondhatunk, hogy egykorú lehet a vágvölgyi neocom-márga felett fekvő dolomittal.
A még Pozsonymegyében fekvő Detrekő és Bikszárd környékén többszörös megszakitással elvonuló hegység részben szürke mészből, részben dolomitból áll. A Detrekő és Szent-Miklós közötti nyereg eocénképletekkel van kitöltve. Ezen képletek összetevő anyagát mészkövek, mészbrecciák, conglomerátok vagy homokkövek képezik. A nummulitmész szine világossárga, vagy szürke, s élesen elválik az alatta fekvő mésztől. Az eocénképletek keskeny szalagot alkotnak, mely a Vajárszka-hegynél kezdődik, s vonul egész Szt.-Miklósig.
A Fehér-hegységre vonatkozólag Andrian és Paul geologusok felvételei után* a részletes stratigraphiai ismertetést a következőkben foglalhatjuk össze:
Die geologischen Verhältnisse der kleinen Karpathen und der angrenzenden Landgebiete im nordwestlichen Ungarn. Von Ferdinand Freiherrn v. Andrian und Karl M. Paul. Jahrbuch der kaiserlich-königlichen Geologischen Reichsanstalt. XIV. Bd. 1864. Wien 355–360 l.
161. A legalsó képződmény szürke, szaruköves mészkő.
2. Erre sötét mészkő következik, mely valószinűleg a kösszeni rétegek legfelső tagja gyanánt tekinthető. Ezen képződmény a pozsonymegyei Szomolány körül lép fel nagyobb elterjedésben.
3. Az u. n. Wetterling-mészkő – telve korallokkal s ehemnitziákkal – Sándorftól keletre található a vármegye területén; ezen képződmény hatalmasabb vonulata azonban a pozsonymegyei Wetterling-hegységben terül el.
4. A Wetterling-mészkőre Sándorftól keletre fehér eres, barna mészkő települ, mely szorosan összefügg a rákövetkező
5. dolomittal. A hol ezen barna mészkő nem fejlődött ki, ott a dolomit közvetetlenül a Wetterling-mészkövön fekszik.
Ezen dolomit a vármegye határán nagy területet borít; de csakhamar véget ér Nádastól északra, hogy a Brezovai hegységben a Wetterling-mészkővel együtt annál hatalmasabb területet borítson. Andrian és Paul úgy a Wetterling-mészkövet, mint a rákövetkező dolomitot az alsó kréta-systemába sorolják.
6. A Sándorf és Bikszárd között kiterjedő medenczét eocen-korú Nummulit-mészkő, homokkő és conglomerát töltik kí.
Mindezen képződmények együttesen dny.–ék. irányú vonulatban húzódnak a Korlátkő és Nahács között képzelt vonal tájáig, ezen vonaltól ék.-re ezen képződmények eltünnek s fiatalab korú u. n. lajtha-conglomerat vonulat található egész addig a vonalig, melyet Jablonicz és Jókő között húzhatunk, hol azután ismét előtünik a Brezovai hegység krétakorú dolomitja s mészköve.
