Inovecz.
Inovecz.
A hegység magva kristályos pala és sokkal nagyobb kiterjedésü, mint az azt dél és nyugat felől körülvevő mészhegységek; olyanok itt a viszonyok, mint a Kis-Kárpátokban.
VÁG-RÉSZLET PÖSTYÉNNÉL.
Saját felvételünk.
Uralkodó kőzet azonban benne nem a gránit, hanem a gnájsz, mely kvarczból, földpátból és többnyire ezüstfehér csillámból áll. Ez a kőzet számos átmenetet mutat a csillámpalához, a mennyiben a földpát belőle kiszorul, s mindinkább uralkodó elemmé válik benne a kvarcz. Még ilyen alakjában is csupán durva szemü gnájsznak lehet tekinteni.
Gránit, – középnagyságú szemcsékkel és ezüstfehér csillámmal, – csak a hegy déli részein fordul elő Moravántól keletre, s e helyen uralkodóvá válik a hegy kristályos kőzetei között.
Maga az Inovecz hegy magva sokban hasonlit a Kis-Kárpátokhoz és igy az Inoveczet környékező mészhegyek a Biela horával rokontermészetüek, úgy, hogy egész határozottan állítható, miszerint ez amannak folytatása, s a kettő közötti összeköttetés mélyen a vágvölgyi lősz alatt keresendő.
A kristályos mag Jastrabjetól Tlsta horáig az Inoveczen, Jakubován és Javorinán át kiterjedt hegységet képez, mely keleten Jastrabje és Podhrágy között, – nehány Jastrabje és Dubodjel közé eső helyet kivéve, – közvetlenül a nyitravölgyi lősz-síkig terjed. Nyugaton Krivosud és Beczkó, délen Huorka mellett határolja keskeny mészhegység.
22A Tlsta horánál a kristályos hegy két jelentős mész- és dolomittömeg miatt erősen összeszorul. Az egyiket a Hubina, Husrka és Uj-Lehota között levő Tematin-hegy képezi, mely egészen a középső részekig emelkedik; a másik mésztömeg északkelet-délnyugati irányban húzódik csaknem megszakítás nélkül Podhrágytól Bankáig, mindenütt az Inovecz-hegyet körülfogva. Ennek folytatása délnyugat felé Kaplatig terjed.
Az Inovecz hegység egész nyugati lejtőjének hosszában a vörös fekű egy vonulata által van elkülönítve a mészhegyektől. Ezen elválasztó réteg kőzetei különfélék. Többnyire uralkodó a kvarczit. Más pontokon a vörös palák és conglomerátok, szürke, szilárd kvarczhomokkövek és kvarczitok, melyekben sokszor annyi a csillám, hogy csillámpalának látszanak. Északon ez a vonulat szélesebb, hatalmasabb, mint délen.
A fővonaltól külön áll a Krahulecz mészhegy. Ez nagyobbrészt dolomitmészből áll. Feküjében a vörös homokkő fölött mindenütt kösszeni rétegek, vagy mészpalák vannak.
Podhrágynál a Szlivnicza mellett a dolomitos mész feküjében még juramész és foltosmárga van kösszeni rétegekkel elegyest.
A foltos márga rosszul konzervált, de még mindig felismerhető kövületeket tartalmaz. Meghatározható közöttük az Ammonites raricostatus Zieth és az Ammonites Nodotianus d’Orb.
Podhrágy község dombon fekszik, melynek meszében juraképlet észlelhető.
A szürke mész-márgára neocom-márga következik, s ezek felett sötét, dolomitos mész fekszik. Ez a dolomitos mész képezi a Krahulczi hegynek főtömegét, mely itt is, mint a Kárpátok több helyén, fiatalabb kell, hogy legyen a neocomnál.
A Tematin-hegy ellenben feltünően megegyezik a Biela horával. Moravántól kelet felé haladva a völgyön fölfelé vörös palamárga és mész látható, melyek jurakorúak. Dülésük északnyugati. Észak felé, a Hubinavölgyben ugyanezen vörös pala látható a község keleti részén kösszeni rétegek alá merülve. Az itt levő kösszeni rétegben gyakori a Terebratula gregaria Suess. Mindkét réteget dolomit fedi, mely teljesen hasonló a Biela horaihoz.
Az egész rétegcomplexus Hubinától északkeleti irányban húzódik a Tlsta hora felé a Krnicza-hegyen keresztül.
E hegytől kezdve, – meddig a kösszeni rétegek megszakítás nélkül terjednek, – kelet felé mindinkább tért foglal a vörösfekű és a jura vonulata, s minthogy az itt levő erdőségek miatt a kösszeni rétegek létezését megállapítani nem lehet, nehéz a kettő közötti határt kitüzni.
A Luka és Tematin közötti profil rétegei: dolomit, barna-mész és szürke-mész, tehát az előbbi hegyek anyagával megegyező.
Ó-Lehotától kezdve a Skolova Skali hegy északi lábánál hiányzik a neocom-márga. – A Tematin-hegy ezen alkotásából következtethető, hogy a Biela horában előforduló dolomitok, barna és fehér mészkövek meghatározása helyes volt, mert itt Ó-Lehotánál e mésznemek alatt neocom-márga lép fel. – Az Inovecz-hegység keresztmetszetéből főkép az derül ki, hogy itt többszörös összenyomódás és a rétegek elmaradása napirenden van.
A Krivosud és Horka közötti mészhegyben többnyire csak a dolomitos mész van kifejlődve. Délen Radosna és Szvrbicz között közvetlenül a Vágnál kerül felszinre a vörös homokkő. – Rétegei délkeleti irányban dőlnek, s egy fekete agyagpala és mészpalából álló keverék-kőzetet aknáznak alá.
Utóbbiban a Gervillia inflata Schaft maradványai gyakoriak.
Csak a Radosnától Galgóczig és Szeredig vonuló út mentén, azonkivül Galgócztól Horkáig felfelé vannak a lősz mellett tertiär-képződmények.
A tematini hegy lábánál Luka mellett nummulitmész található, e helyen először abban a formában, melyben a Tátrában ismeretes.
Innen lefelé Modrónál, a pöstyéni révnél, Ratnócznál, Jalsó és Kaplat mellett a Vág meredek partjain a lősz alól kikandikáló neogén homokkövek és kavicsok vannak.
23A pöstyéni révnél a sárga homokkőben trachytos homokkövek vannak beékelve.
A Vág melletti Ratnócz mellett agyagtelep van a lőszben, mely lősz telve van diónyi kődarabokkal, s egy Elephas primigenius szétforgácsolódott csontmaradványaival.
* * *
Innen az országút mentén lefelé haladva Ratnóczhoz ér az ember, mely egy lőszhalomra épült. A patak túlsó oldalán az előbbi helytől nehány száz lépésnyire felfelé meredek szírt van, mely mésztufából áll, helyenként széles, síma megkövült levelekkel. Ezen fossiliák még nincsenek meghatározva, s ennélfogva az sincs eldöntve, vajjon neogén képződés-e a kérdéses mésztufa.
Jalsó és Kaplat mellett még a lejtőkön is homokkő van.
Hasonlóképen homokból és homokkőből áll Galgócz déli és keleti környéke. A homokkövet itt is lősz borítja. E homokkőben és homokban kövületnek nyoma sincs, de azért valószínü, hogy a szomolánymelléki homoknak felel meg.
Szered mellett a Vág balpartján agyagba ágyazott bérczczel borított homokkőrétegben Carpinus Grandis Unger találtatott.
Összefoglalva az Inovecz hegységre vonatkozókat, kitünik, hogy főalkat-eleme a gnájsz, másodsorban a vörösfekü, a neocommész és a dolomit. Ezen kivül kösszeni rétegek, foltos mézga, jura = márgapala, neocommárga és nummulitmész harmadsorban. A hegység szegélyhegyei nagyobb részében lőszszel állanak összeköttetésben a neogén homokkővel és homokkal.
