Sztrazsó hegység.
Sztrazsó hegység.
1. Granit. 2. Gneiss. 3. Vörös homokkő. 4. Kősszeni rétegek. 5. Liasz crinoidea mészkő. 6. Liasz mészkő. 7. Lösz.
Geologiai szelvényrajz. Rajzolta Papp Károly.
Orografiailag az Inovecz hegység folytatásának tekinthető, amennyiben csak a Jastrabje-hágó választja el ezeket egymástól. Geologiailag azonban lényegesen különböznek; a Sztrazsó-hegységet inkább a Morva határ-hegységgel hasonlíthatjuk 24össze, amennyiben mind a két hegységnek a neocom-képletek képezik főképen tömegüket.
A hegységnek kristályos magvát a Kis-Magura képezi, melynek nyugati felén a mésztömeg sokkal nagyobbszerü alakulásokat mutat, mint a többi környékbeli hegységekben.
A Kis-Magurának két szárnya van. Egyik délnyugati irányban Zavadáig nyúlik, hol a Zaparka hegyet képezi, a másik ellenben északkeleti irányban húzódik s egy részét képezi a Chvojniczától északra, a Facsko átmeneti hegy lábáig terjedő hegységnek.
A Kis-Magura kristályos anyaga kiválóan gránit s az északkeleti széleken gnájsz. Német-Prónától délfelé egész a nyitramenti lősz-lerakodásokig terjed. Chvojnicza és Gajdel között Prónától északra jelentékeny mennyiségü neocom-márga van a Magura lábánál.
A Sztrazsó hegység mészkövét a Kis-Magurától egy kvarczit, veres homokkő és pala-vonulat választja el. Ez a vonulat északon Ksinna és Zavada mellett ered, s a Zaparka-hegy mentén Csávojig követhető, honnan északra fordul Gajdel felé.
Egy másik, ezzel parallel, jórészt veres palákat s helyenként kvarczitokat tartalmazó vonulat húzódik a Cerni-Vrch mellett egész Valaszka-Beláig.
E vonulat közvetlen környezete annyiban érdekes, hogy egyetlen, melyben vörös homokkő és neocom-képződmények mellett liasz-rétegek is vannak kifejlődve. Trebichavától keletre, a községi temetőben levő vörös homokkő felett kösszeni rétegek vannak kövületek málladékával, melyek közül a Terebratula gregaria Suess és a Cardium austrianum Hauer teljes bizonyossággal felismerhetők.
E fölött kelet felé foltos márga van, feljebb a völgyben vörös szirtmész aptychusokkal, végre neocom-márga és dolomit, mely utóbbi a Trebichava és Ksinna közötti Pfaffen-Stollen hegyet képezi.
A Sztrazsó hegynek innen északnyugat felé fekvő része, úgyszólván csak kétféle képződést tartalmaz. Ez a neocom-dolomit vagy mész és az alatta fekvő neocom-márga.
A Sztrazsó-hegy ezen két alkotó eleme úgy oszlik meg, hogy délkeleten a dolomit és mész, északnyugaton ellenben a neocom-mész az uralkodó; de azért északnyugaton sem hiányzik a neocom-dolomit.
A dolomit és mésznek két vonulata északfelé hosszabb vonalon követhető. Ezen vonulatok és a délkeleten uralkodó dolomitok között a neocom-dolomit képezi a köröskörül neocom-márgával elkülönitett Vapecz és Sztrazsó hegyek csúcsait.
Azokon a részeken, melyek nem a dolomithoz tartoznak, neocom-márga áll márgás homokkövek kiséretében.
Lehetséges, hogy ezen homokkövek a liasz-foltos márgához tartoznak, úgy mint Ó-Tura és Drietoma között.
A Sztrazsó-hegy északi részén a rétegek túlnyomóan északnyugat felé dőlnek, a déli részeken ellenben inkább délkelet felé.
