Járványok. Első főorvos.
Járványok. Első főorvos.
Az 1585. évben e vármegye területén fellépett pestis-járvány ellen kielégítő hatósági intézkedésnek találtatott az, hogy a közgyűlés tagjai – saját jól felfogott érdekükben – a vármegye minden irányában szétoszlottak.
1678-tól 1730-ig a pestis fenyegette a vármegye lakosságát leginkább; terjedésének meggátlására zárvonalakat állítottak föl, s ezek átlépői közül többen vesztették életüket az őrök fegyvere által. És daczára annak, hogy ezen, a lakosság számát lényegesen megtizedelő, dühöngő járvány, – mely elől a vármegyei közgyűlések is helyüket folytonosan változtatták, s majd Nyitra, Galgócz, Vág-Ujhely, Moraván vagy más helyeken székelve, menekültek, – az orvosi tudományba vetett hit magva még annyira sem csirázott 367ki, hogy a hatóságok a járványok elleni védekezés módjainak megállapítását orvosokra bízták volna. Sőt ebben a korban rendszeresen alkalmazott orvosai sem voltak, s csupán 1733-ban jutott a megyei közgyűlés arra a belátásra, hogy egy megyei orvos alkalmazását elhatározza, a kinek évi fizetését 300 frtban állapították meg, s a kinek, ezen kor nézetei bizonyítékául, nem volt szabad zsidónak lennie. Már a következő évben 1734-ben gr. Erdődy Ádám László püspök, főispán, kinevezi az első megyei főorvost, Dr. Krommer Jánost, s ime 1739-ben a vármegyei közgyűlésnek már alkalma nyílik, a pestis elleni védekezésnek, a zárvonal, a vesztegzár, a járványmentes vidékekkel való akadálytalan közlekedés és az elzárt, mert fertőzött vidékek lakosságának élelmezésére vonatkozó czéltudatos módozatait tartalmazó előterjesztéssel foglalkozni s azt határozattá emelve, életbe is léptetni.
Ez időszak után már gyakrabban találkozunk oly intézkedésekkel, melyek a közegészségügyi viszonyok befolyásolására alkalmas tényezők felismerésére és szemmel tartására vonatkoznak. Igy az 1747. évi közgyűlési jegyzőkönyvben találjuk először nyomát annak, hogy a vármegyei közgyűlés egy gyógyszertárnak – a szt-jános-elefánti zárdában levőnek – megvizsgálására küldi ki akkori főorvosát, aki még mindig az egyedüli hivatalos orvosa a vármegyének, – dr. Steiner Arnoldot. Úgyszintén ezen év közgyűlése részesíti figyelmében a dohányzókat is, a kiknek számát összeiratja, s ezzel a dohányzás ártalmas voltának elismerését bizonyítja.
A NYITRAI KÖZKÓRHÁZ.
Ullmann József felvétele.
1764-ben dr. Rosenzweig Dénes már a vármegye egészségügyi személyzetének s a gyógyszertárak számának kimutatását is közli, mely szerint a vármegyében volt 4 orvos, 33 sebész, 2 okleveles bába és 8 gyógyszertár, még pedig nyitrán 2, Érsekujváron 1, Szakolczán 1, Holicson 1, Galgóczon 1, Vág-Ujhelyen 1 és a szt. jános-elefánti zárdában 1.
A hatósági orvosi intézmény előnyös voltának elismerését tanusítja az 1772. évi közgyűlés azon intézkedése, melylyel járási sebészek alkalmazását elrendeli és 1781-ben már két megyei főorvosi állás rendszeresítését határozza el. Ez állásokra dr. Czapovszky András és dr. Sweger N. neveztetnek ki, s ezek egyikének utódja dr. Topolánszky Ferencz, 1783-ban egy észszerü utasítás kiadására vonatkozó előterjesztést tesz, mely a himlőbetegekkel való bánásmódot czélszerüen tárgyalja.
1798-ban megyei főorvosok dr. Csiffáry Pál és dr. Windisch Lipót. Az előbb nevezett elhúnyván, helyébe 1800-ban dr. Kridl Ignácz neveztetik ki, s egyuttal a két főorvos működési területe is szabályoztatik; Kridlnek lakhelyéül Nyitra, Windischnek pedig Nagy-Tapolcsány tüzetvén ki.
Hogy ezen korszak közművelődési állapotának megfelelően a csodákban 368való hit, a titkos gyógyszerek hatásának feltétlen elismerése, a varázsolás, bűbájosság mint oki mozzanatoknak feltüntetése, az észszerü életmód szabályainak mellőzésével játszák a főszerepet, ez, a mai kornak ily nézetekhez való hajlandóságát tekintve, természetesnek látszik és bizonyításra sem szorul; hogy azonban ez állapotoknak a közegészségi viszonyokra kiható káros voltát már akkor is helyesen felismerték, ennek tanuságát képezi dr. Windisch főorvosnak 1800. évi junius hó 20-án a megyei közgyűlés elé terjesztett jelentése, melyben a kuruzslók működésének káros voltára figyelmeztet s ezekkel szemben erélyes intézkedések életbeléptetését sürgeti.
Másrészt azonban a közegészségi szempontból fennálló kivánalmaknak is megfelel ez a közgyűlés, a midőn elhatározza, hogy a járási sebészek szülészeti műszerekkel láttassanak el s egyuttal utasítja őket, hogy a közegészségi viszonyokról időszaki jelentéseket terjesszenek be.
