Története.
Története.
A közegészségügy fejlesztésére szolgáló intézmények Nyitravármegyében épp úgy, mint általában az egész országban, nem nagy multtal dicsekedhetnek. Régebben csakis a nagyobb elemi csapások, járványok, háborúk vagy éhinség szolgáltattak alkalmat arra, hogy a vármegye intéző körei a lakosság egészségügyi viszonyaival foglalkozzanak, s az egyes korszakok közegészségügyi ismereteinek megfelelő intézkedéseket tegyenek. Ez egészségügyi ismeretek pedig vajmi kezdetlegesek voltak, mert a kórgerjesztő tényezőkről pár évtizeddel ezelőtt fogalommal sem bírtak, s a pusztító járványok okait inkább keresték a csillagzatoknak reánk nézve kedvezőtlen helyzetében, semmint ott, ahol azok tényleg rejlettek.
Azon korszak harczias jellegének megfelelően, fegyverrel vélték magukat őseink megvédhetni mindazon bajok ellen, melyekkel szemben mi most sokkal enyhébb eszközökkel védekezünk, s ily fegyveres határzári intézkedések elrendelése is csak a nagy rémületet keltő járványok fellépte alkalmából következett be. Hogy a járványmentes időben az emberek miként laktak, betegségükben mily segélyben részesülhettek, arra valóban senkinek sem volt gondja, épp úgy, mint arra sem, hogy a lakosság létszáma, ennek apadási vagy szaporulati viszonyai ellenőriztessenek. A pestis, az éhinség és később a himlő voltak azok a tényezők, melyek a megyei közgyűlések figyelmét a lakosság egészségi viszonyaira irányitották, s a középkor gyógytudományi ismereteinek megfelelőleg, az 1581. évi közgyűlés határozatai között találjuk az arcanumokban való hit megerősítését azzal, hogy Léfánty Imre váltóláz elleni szere, közgyűlési határozattal, közhirré tétetni rendeltetik.
