Közegészségi törvény 1876.
Közegészségi törvény 1876.
Hogy a járványos betegségeken kívül mily baj folytán pusztul el lakosságunk s különösen gyermekvilágunk nagy része, ennek kiderítésére nagy gondot senki sem fordított. Az 1876. év, mint a közegészségi törvény megalkotásának ideje, hazánk és így Nyitravármegye közegészségi viszonyainak alakulásában is fordulópontot képez.
E törvényben nyer először kifejezést az a tudat, hogy a lakosságot orvosi tanácsadókkal kell ellátni, hogy meg kell határozni azon tényezőket, melyek a közegészségi állapotokra hátrányosak lehetnek s az ezek megszüntetésére hivatott közegek kijelölendők. Szóval, e törvény egy czéltudatos közegészségi közigazgatás programmját képezi.
Lássuk már most, hogy mennyire fejlődtek e vármegye közegészségi viszonyai az e törvény létesítése óta lefolyt idő alatt.
Az egészségügyi viszonyok javítására törekvő intézkedések fősúlya a betegségek elleni védekezésre jut.
74 gőzfertőztelenítő gép és 1086 ágygyal rendelkező, összesen 423 elkülönítő helyiség szolgál a ragályos betegségben szenvedőknek az egészségesektől való elkülönítésére és az általuk használt tárgyuk fertőztelenítésére, mely védekezési berendezésnek, valamint a teljes szigorral végrehajtott védhimlőoltási eljárásnak köszönhető, hogy a míg a ragályos betegségek az összes haláleseteknek 15.9%-át tették 1877-ben, addig e számarány a millenáris év küszöbén 6.8%-ra sülyedt és a míg a ragályos betegségek legveszélyesebbjénél, a roncsoló toroklobnál, a halálozási arány 1877-ben 64.1% tett, addig ez 1895-ben már csak 36.4% volt; az összes ragályos betegségeknek együttes halálozási százaléka pedig 1877-ben 44.8%-ot, 1895-ben pedig csupán 15.9%-ot tett.
Hogy pedig a védhimlőoltási eljárás kellő pontossággal lesz végrehajtva, annak bizonyítéka az a körülmény, hogy 1877-ben a lakosságnak csupán 3.3%-a, 1895-ben pedig már 6.3%-a részesült e védőeljárásban.
Az utolsó két évtized közegészségi rendszere az orvosok aránylagosabb szétosztására is törekszik, hogy a lakosság könnyebben juthasson orvosi segélyhez, de másrészről felügyeletet gyakorol abban az irányban is, 371hogy különösen a 7 éves életkoron alúl levő gyermekek orvosi gyógykezelésben részesüljenek.
A statisztikai adatok kimutatják, hogy ezt a két irányú törekvést siker koronázza, mert amíg az orvossebészek száma a lakosság számához viszonyítva az 1877. és 1895. években majdnem egyenlő volt, a mennyiben 10,000 lakosra 2.5 orvossebész jutott, az orvosok e számának megoszlása a vármegye területén annyival kedvezőbbé alakult, hogy a vármegye területén létesített 43 közegészségi körből 1877-ben csupán 18, 1895-ben pedig már 36 volt betöltve, az orvosok tehát az egyes városokból és járási székhelyekből lassanként az exponáltabb községi állomásokra is kimentek.
Ezen körülmény folyamának tekinthető, hogy míg 1877-ben a 7 éven alul levők közül elhaltaknak 65.3%-a nem részesült orvosi gyógykezelésben, ezen számarány 1895-ben már 22.4%-ra sülyedt.
Az orvosok elhelyezésének czélszerűbb voltán kívül nagyfontosságú közegészségi vivmánynak ismerendő el az az örvendetes körülmény is, hogy az okleveles szülésznők száma fokozatosan szaporodik úgy, hogy 1877-ben 10,000 lakosra csupán 3, 1895-ben pedig már 5 okleveles szülésznő jutott. Nem csekélyebb mértékben haladott előre a gyógyszertári intézmény fejlődése is, amennyiben 1877-ben 319.41 kilométerre és 20,604 lakosra, 1895-ben pedig 249 kilométerre és 17,241 lakosra jutott egy nyilvános gyógyszertár, sőt ha a házi és kézi gyógyszertárak számát is tekintetbe veszszük akkor 133 kilométerre és 9222 lakosra esik egy ily intézmény.
AZ ÉRSEKUJVÁRI KÖZKÓRHÁZ.
Saját felvételünk.
A közegészségi hatóságoknak azon működése pedig, mely a lakosság táplálkozási, lakási, gyógykezelési és iskolai viszonyai mibenlétének ellenőrzésére vonatkozik, mindinkább tág teret ölel fel, s míg 1877-ben az ily eljárási eseteknek összege 1870-et tett, addig e szám 1895-ben már 16,944-re szaporodott.
A fentiekben vázlatosan felsorolt közegészségi intézkedések eredményének megítélésére, a már felsorolt egyes adatokon kívül az életkor meghosszabbításának bizonyítékát képező azon körülmény is felhozható, hogy az aggkórban elhaltak számaránya 1877-ről 1895-re 4.2%-al javult; – de főként az összhalálozási százalék nagysága nyujt kellő alapot. A mennyiben pedig a halálozási arány 1870-ben 47.1‰, 1895-ben pedig 39.2‰ volt, a halálozási viszonyok javulása el nem tagadható.
El nem vitatható azonban ezen arányszám túlmagas volta sem. Ennek okát első sorban a vármegye gyermekhalandóságának nagysága, másodsorban pedig a vármegye lakossága nagyrészének szegénységéből eredő hiányos táplálkozási viszonyaiban és a gümőkórnak az egész művelt világban ép 372úgy, mint ebben a vármegyében is észlelhető rohamos terjedésében kell keresnünk.
A gyermekhlandóság nagyságának (mely az összes haláleseteknek mintegy 48%-át képezi), okait a hiányos gondozás, czélszerűtlen táplálás és az orvosi segély kellő időben való igénybevételének elmulasztásán kívül, a sok helyütt még működő parasztbábák célszerűtlen eljárásában, melynek rovására az összhalálozás 20%-át képező, leggyengébb csecsemőkorbeli halálesetek oki mozzanatainak jelentékeny része helyezendő, főként pedig a köznépnél még igen megrögzött tévhit és babona talaján burjánzó kuruzslás elterjedt voltában lelhetjük fel. A lakosság táplálkozási viszonyainak jellemzésére pedig felemlítendő, hogy a húsfogyasztást illetőleg Nyitravármegye lakossága az ország összes törvényhatóságai között a 46-ik, zsír és szalonna fogyasztásánál az 55-ik, tej-, túró- és vajfogyasztás dolgában pedig a 44-ik helyet foglalja el; míg ellenben a rosszabb minőségű kenyérfajok és a burgonyafogyasztásnál a 6-ik helyen áll. Az egészségre feltétlenül káros és az élettartam rövidítése, valamint a jövő nemzedékek szervezete ellentállási képességének gyengítésére kiválóan alkalmas szeszfogyasztásnál azonban megyénk lakossága az országos fogyasztási átlagot jelentékenyen felülmulja.
A gümőkór terjedésének kétségbevonhatlan bizonyítékát a halálozások statisztikájának erre vonatkozó rovata szolgáltatja, melyből látható, hogy 1877-ben a gümőkór következtében elhaltak száma az összhaláleseteknek 5.6%-át képezte, 1895-ben pedig e százalék már 10.9-re emelkedett, tehát alig 2 évtized alatt majdnem megkétszereződött. A lakoság halálozási arányát olyannyira növelő okok megszüntetése lesz a jövő feladata.
Ezen, a lakosság halálozási viszonyainak alakulására hátrányosan befolyó körülmények javítása, kell, hogy a legközelebbi jövő gondoskodásának tárgyát képezze. S amint remélhető, hogy a vagyonosodás és közművelődés haladásával és az egészség megóvására is nagyobb súlyt helyező közegészségi intézmények hathatósabb fejlesztésével, az e tényezőkkel egybefüggő hátrányok mérve fokozatosan javulni fog, ép úgy, vagy még inkább hihető, hogy azon vármegye közönsége, melyhez soraiban oly férfiak állanak, akik vagyonuk jelentékeny részét egy kórház létesítésére fordítják, vagy akik éltük főfeladatául tüzték ki, hogy egy ily kórház létesítéséhez a szükséges eszközöket megszerezzék, a melyben a nők áldozatkészsége az erkölcsi és testi elzüllés veszélyének kitett gyermekek megmentésére, társadalmi uton, közadakozásból, egy nagyobb szabású menházat tart fenn, melynek lakossága, minden a nyomor és szenvedés enyhítésére szolgáló eszközök megteremtéséhez nagylelküen hozzájárul s a legközelebbi multban is, a diphteritis veszélyeinek leküzdésére alkalmasnak igérkező vérsavó beszerzésére, egyszeri felhívás folytán, ezreket adakozott: hihető, hogy ezen vármegyében is megleljük a módját annak, hogy az emberiség testi épségét és életét bármi nagy mérvben veszélyeztető gümőkór leküzdésére, vagy legalább is e kór áldozatai szenvedéseinek enyhítésére és a baj terjedésének meggátlására alkalmas intézmények létesítessenek. Hogy így a lakosság egészségügyi viszonyaira hátrányosan kiható tényezők ereje megbénittatván s úgy az egyesek, valamint az összlakosság közegészségi viszonyai javításán, egy testben és lélekben erős – és a kulturtörekvések örvendetes fellendülése alapján remélhetőleg nemzetiségi érzületében is megszilárdított – nép lakja ezen szép megye áldott rónáit és bérczeit, készen arra, hogy annak minden rögét, tudásával, előnyére felhasználja, s ellenségei ellenében, erejével megvédje.
