Nyitrai kórház.
Nyitrai kórház.
Az első nyitrai kórház létesítésének emléke Malonyay Alajos főispán nevéhez füződik, míg korszerü berendezése és építkezése által a vidéki kórházak között feltétlenül az első helyekre sorolandó uj kórház létesülése Thuróczy Vilmos főispán érdemeül tudandó be, aki főispáni állásának elfoglalása után, ezen már évek óta vajudó építkezési tervek tényleges kivitelét lehetővé tette.
Ez uj kórház építése, melynek terveit Hauszmann Alajos műegyetemi tanár készítette, 1892. évi november hó 10-én vette kezdetét és 1894. évi julius hó 2-án adatott át az épület rendeltetésének.
A kórház fekvése higienikus szempontból fölötte kedvező, telkének területe 24410 métert foglal el. A beépített terület 2431.50 métert, míg a többi rész, befásíttatván, a betegszobákat üde levegővel bőven ellátja, annyival inkább, mivel a kórház környéke szántókból és rétekből állván, a levegő fertőzésére alkalmas szomzédsággal nem bír.
A főépület emeletes s magában foglalja az orvosi, gondnoki, felvételi irodákon, a kápolnán, orvos és lelkész lakásán kivül a belgyógyászati, sebészeti és bőrbetegek elhelyezésére szolgáló termeket, összesen 104 fekvő helylyel.
Az épület pinczéiben vannak a központi légfűtést közvetítő caloriferek, továbbá a vízvezeték ellátásához szükséges szívattyúzást végző motor. A szellőztetés a falakba mélyített légcsatornák útján, a külső és belső hőmérsékleti különbözet folytán beálló természetes légcserére van alapítva, s óránkint és ágyankint 80–100 m3 légmennyiség változtatására képes. A világítás gázzal történik.
Az elmebetegek osztálya külön pavillonban nyert elhelyezést és van 2 kórterme s a nyugtalan betegek számára való 6 zárkája. Összesen 26 beteget fogadhat be. A fűtés kivül fülő vaskályhákkal, a világítás pedig gázzal történik. A betegek üdülésére négy elkülönített s magas fallal körülvett kert szolgál.
Az elkülönítő pavillon oly betegek részére, akik valamely ragályos betegségben szenvednek. Ezen pavillonban van egy nagy kórszoba 7 ágygyal és két kisebb szoba 1 és 2 ágygyal.
Fürdők minden osztályban elegendő számban vannak és berendezésük czélszerü.
Összesen 140 beteg befogadására szolgál tehát ezen épület, s e 140 fekvő hely mindegyikére 42.5 köbméter űrtartalom jut. Mint mellékhelyiségek szolgálnak a hullaház, külön bonczoló helyiséggel és beszentelő teremmel; a mosókonyha gőzfűtésre berendezett szárítóval; a fertőztelenítő helyiség egy Henneberg-féle fertőztelenítő géppel, továbbá a konyha-épület alkalmas főzőtűzhelyekkel, mosogató helyiséggel, kamrákkal és gazdasági udvarral, végül pedig a tiszti lakóház egy kisebb és egy nagyobb lakással.
A korunkban mindinkább terjedő elmebántalmak áldozatainak elhelyezése országszerte hiányos lévén, a korszak eme sajnálatraméltó követelményének felel meg a vármegye közönsége, s emberszeretetének ezáltal is fényes tanuságát szolgáltatja, midőn a tébolydai osztály kibővítését elhatározta. A jelenleg 26 elmebeteg befogadására szolgáló pavillon átalakíttatik akként, hogy 120 ily szerencsétlen embertársunk legyen benne elhelyezhető. Ezen mintegy 60,000 forintnyi költséggel járó építkezést már meg is kezdték, s a kibővített pavillont 1898. évi junius 1-én adják át rendeltetésének.
A kórházi betegek ápolása, az e téren messzeterjedő előnyös hírre szert tett paulai Sz. Vincze-rendü testvérek gondjaira van bízva, akik egyuttal, – a betegek élelmezése házilag közvetittetvén – az élelmezéssel járó főzési és egyéb gazdasági munkálatok végzését is elvállalták.
Az orvosi szolgálatot dr. Biringer Ferencz kórházi igazgató és dr. Babó Emil s dr. Stein Samu alorvosok, e kórház mintaszerü berendezésének megfelelő 375szellemben, az orvos-tudomány mai állásából kifolyó követelményekhez híven, szigorú lelkiismeretességgel végzik. A kórháznak folyton növekedő évi beteglétszáma immár az 1400-at meghaladja.
