Kórházak.
Kórházak.
Fontos közegészségi tényezőként szerepelnek a kórházak. A három megyei közkórház és a 11 magánkórház, valamint a közalapokból fenntartott pöstyéni fürdőkórház, végül pedig a privigyei trachoma-kórház összesen 354 fekvőhelyet foglal magában, a bennük segélyt kereső betegeknek, s a vármegye közönsége emberbaráti érzületének fényes bizonyítékát szolgáltatván.
E kórházak közül úgy a fennállás időtartama, mint nagysága és berendezése okából első helyen említendő a nyitrai megyei közkórház. Alapításának ideje, mint már említve volt, az 1824-ik évre vezetendő vissza, a midőn a vármegye közgyűlése, a megye területén nagyobb számban előforduló ragályos betegségben és elmebajokban szenvedő embertársaink gyógyítása és ápolásának biztosítására egy kórház létesítését határozta el.
Lélekemelő és megható azon lelkesedés, melylyel a vármegye vagyonosabb lakossága az eszme tetté válását áldozatkészségével előmozdítani iparkodott; s jellemző különösen azon korban, a midőn a humanizmus ily irányú megnyilatkozása még mindenesetre ritka volt.
Főuraink, a főpapok, a birtokos középosztály siettek adományaikat felajánlani s 4 évvel később, vagyis 1828. évben létrejött az első megyei kórház, melyet Vittenczen állítottak föl s 12 ágyra rendeztek be. 1834-ben a kórházat Nyitra városába helyezték át, egy a város nyugoti szélén fekvő, eddig korcsmai czélokra szolgáló épületben. Hogy daczára a berendezés és építkezés kezdetleges voltának, mennyire hiányt pótló intézményt létesítettek ezzel a kórházzal, annak bizonyítékát láthatjuk abban a körülményben, hogy már 1838-ban a kórház ágyainak száma 60-ra szaporíttatott. De a kórház létesítését lehetővé tevő áldozatkészség sem volt fellobbanó szalmaláng, mert az alig tíz év előtt létesített kórház a most jelzett évben már 95 ezer váltó forint alaptőkével rendelkezett.
1859-ben az eddig csupán megyebeli lakosok befogadására és ápolására szolgáló intézet közkórházi jelleggel ruháztatott fel s később 1874-ben, a folyton szaporodó betegforgalom egy uj, 50 beteg befogadására alkalmas épületrész felállítását tette szükségessé. A közegészségtan, a betegápolás és gyógykezelés ismereteinek rohamos fejlődése és a már fekvése, építkezése és berendezése miatt is tarthatatlan kórházi épület egy uj, alkalmasabb területen építendő kórház létesítését tették szükségessé.
Az idők változó nézetei, különösen pedig a létért való küzdelemnek mindinkább súlyosbodó feltételei s bizonynyal nem az emberszeretet nemes érzésének kialvása okozták, mert hisz az új kórház létesítésének előmozdítására hivatott adakozásr való felszólalás, a vármegye minden vidékén lakó, 374gazdag és szegény-sorsúak adományaiból 8000 frtot meghaladó összeg egybegyülését eredményezte, – hogy a feltétlenül szükségessé vált uj kórház építési kérdésének, – melyet a kórháznak azon időbeli főorvosa, dr. Thuróczy Károly 1881. évben vetett felszinre s mely kérdés kedvező megoldása érdekében ő 11 évig járt közbe irással és szóval, – kedvező eldöntése ily hosszú időt igényelt.
