Jellem.
Jellem.
A nyitramegyei magyar nép általában józan, szorgalmas, takarékos, e mellett önérzetes és makacs. Nem ellensége az újításoknak, hiszen hamar utánozza idegen szomszédainak a szokásait és ruházatát is; de megszokottságából, a mi általában természete a magyar népnek, nem hajlandó engedni addig, a míg az újnak czélszerűségéről meg nem győződik. A valószinűleg még a jobbágy-korszakból eredő bizalmatlanságot nehezen veti le; ellenben, bár nem oly alázatos és türelmes, mint a tót, megadja mindenkinek a megillető tisztességet. Nagyjában vallásos nép, de nem annyira jámbor, mint a tót. Sajnosan tapasztaljuk az itteni magyar népnél is, hogy nem bír kellő megállapodott erkölcsi érzékkel, vagy inkább erkölcsi felfogása hanyatlott. A pálinkaivás terjedésével, a minek leginkább kedvez a nép anyagi helyzetének rosszabbodása, az iszákosság, ha nem is általános, de rosszabb alakját öltötte fel. A káromkodás közös rossz szokása inkább átkozódásokban, mint szentségtelen kifejezésekben nyilvánul.
