A tót nép általában tiszta, józan életü, kevéssel megelégszik, miért is táplálkozása nem mondható kielégitőnek, még ott sem mindig, a hol a szegénység nem kényszeríti rá. A megye északi részeiben, a hol terméketlenebb a föld, bizony nehéz keresettel tartja fenn magát, sokszor idegenbe vándorol dolgozni, kis földecskéjét az asszonyra bizva, hogy megszerezze a télre valót. Ha nem is erős, de kitartó, szorgalmas, béketürő, jámbor és alázatos. Könnyen fanatizálható bármely irányban, ha alkalmas vezetőre talál; általában fölötte álló hatósági személyek iránt, akár politikai előljárók azok, akár egyháziak, tisztelettel és kész engedelmességgel viseltetik. Nyelvérzéke is fogékony, éppen azért elég könnyen és szivesen tanulja a 203magyar nyelvet. A magyar népdalt meg különösen kedveli. Az asszonyok szorgalmassága háziiparukban is nyilatkozik; ők készítik nagyobbrészt az egész családnak való női felsőhöz való ruhát, a szövetet kivéve; himzéssel diszitik nemcsak a maguk fehérneműjét, hanem a férfiakét is. Ifjú korukban elég csinosak, de kevés vidék kivételével gyönge testalkatuak s korán vénülnek. Véralkatuk vidám; szeretik a nótázást, a mulatságot, az ünneplést, a társas együttlétet.