Állattenyésztés.
Állattenyésztés.
A mezőgazdasággal kapcsolatos összefüggésben álló állattenyésztés számszerinti viszonyait már ismertettük, minőség szempontjából pedig a következő adatok nyújtanak felvilágosítást.
A mezőgazdákra nézve legkiválóbb fontosságu állatfajt, a szarvasmarhát e vármegyében leginkább tarka, szines minőségben tenyésztik, úgy, hogy a míg az ország összes szarvasmarha-állományának 56.5%-a jut a fehér magyar erdélyi fajta tagjaira, Nyitravármegyében a fehér faju szarvasmarha az összes állománynak csupán 11.1%-át teszi, míg 88.9%-a szines fajtákra jut. Ez utóbbiak között legnagyobb számban vannak képviselve a piros tarkák és egyéb szinesek, míg a borzderes és riska szin aránylag kisebb kedveltségben részesül.
Az állattenyésztés mérvére és ennek mint mezőgazdasági tényezőnek megitélésére némi alapot nyújt a fiatal szarvasmarha, u. m. borjú, üsző, tinó számának aránya az összes marha-állományhoz. Ez az arány Nyitramegyében 48.3% lévén, az 51.8%-os országos aránynál kedvezőtlenebb.
Tiszta szarvasmarha-fajták tenyészetével a következő uradalmak foglalkoznak:
Berni fajta tenyészetével: Vagyon István szeniczi, Majthényi Rudolf és Albert nováki, Hunyady Imre gróf ürményi, Windischgrätz Alfréd herczeg jabloniczi uradalma.
Siementhali fajta tenyésztetik: Vagyon István szeniczi, Weisz Pál báró kálazi, Sándor Jenő gellénfalvi, Horn Dávid szokolóczi, a cs. és kir. család holicsi, Windischgrätz Alfréd herczeg jabloniczi, Wodiáner Albert báró komjáti és Pálffy József gróf vittenczi uradalmában.
Ezenkivül pinzgaui marhát tenyészt a cs. és kir. család sasvári uradalma, oberlandi fajt Hunyady Imre gróf ürményi, algaui és magyar fajt pedig Károlyi Lajos gróf tót-megyeri uradalma.
Hogy különben ezen, idegen beavatkozástól független tiszta állatfajta-tenyészettől eltekintve, a marha-állomány minőségének emelése a hatóságok s az erre hivatott tenyésztők mily gondosságának tárgyát képezi s a tenyésztés czélszerü fejlesztése és ellenőrzése czéljából a törvényhatóság részéről kiküldött szakbizottságok mily körültekintő gondossággal jártak el, annak bizonyítékául felhozható, hogy a tenyésztés czéljából bemutatott és megvizsgált 945 bika között csupán 666 találtatott ily czélokra alkalmasnak s ezek tulajdonosainak a megfelelő igazolványok kiállíttattak.
A lótenyésztést, amint az már az előzményekben jelezve volt, e vármegye mezőgazdái nem hanyagolják el. Maga az anyag, úgy az állami méntelep anyaga, valamint a kellő lelkiismeretességgel elbirált apaállatok szakszerü kiválasztása folytán, fokozatosan javúl, s a vármegyének, különösen érsekujvári, vágsellyei s galgóczi járásaiban a kisbirtokos parasztgazdák is már feltünően jó minőségü lovak tenyésztésével foglalkoznak.
Az ez idő szerint Bajnán székelő állami méntelep, – mely rövid idő múlva a vármegye székhelyére Nyitrára fog áthelyeztetni – 120, részint telivér, részint pedig félvér angol és arabs méne, valamint az erre hivatott bizottság által 76 bemutatott mén közül kiválasztott 14 mén van hivatva a vármegye lóállományának minőségét javítani és fejleszteni.
E tekintetben legkiválóbb fontosságu tényezőként szerepel az állami méntelep, melynek ménlovait 35–40 fedezési állomásra osztják szét s melyektől joggal várható a lóállomány javulása. A csikóállomány a vármegye 313egész lóállományának 29.2%-át képezi, mely számarány az országnak 29.8%-nyi ily arányával majdnem teljesen megegyezik.
Telivér lótenyésztéssel foglalkoznak: Hunyady Imre gr. Ürményen, Pálffy József gr. Vittenczen és Károlyi Lajos gróf Tótmegyeren, a hol versenyczélokra szolgáló angol telivér lovak neveltetnek.
Amerikai ügetőlovak nevelésével foglalkozunk: Haupt-Stummer Lipót báró Tőkésujfalun és Károlyi Lajos gr. Tótmegyeren.
Arabs és lipiczai lovakat tenyészt Vagyon István Szeniczen; félvér angol használati lovak pedig kiváló minőségben Stummer Sándor báró bodoki uradalmában találhatók.
Jeles angol telivér versenylovakat tenyésztett és tartott még Springer Gusztáv báró Bucsányban, ki azonban ménesét egy más megye területére helyezte át.
Mennyiségileg hanyatlás, de minőségileg határozott javulás észlelhető a vármegye juhtenyészetében. Mert míg alig néhány évtized előtt kizárólag a kétnyíretű juh tenyészetét láthattuk s a vármegye területén – a gr. Hunyady ürményi uradalma által először behozott merinofaj tenyészetének kezdete is azon időszakra esik – jelenleg már különböző, az értékesítés szempontjából előnyös válfajok kiterjedt tenyészetével találkozunk.
„PANZERSCHIFF” A JÓKŐI URADALOMBAN.
Igy merino-negretti tenyésztetik Hunyady Imre gróf uradalmában Ürményben; electoral-negretti Károlyi Lajos grófnál Tótmegyeren és Wodiáner Albert bárónál Komjáton, a Ramboulliet-faj Pálffy József grófnál Vittenczen, angol húsjuh Windischgrätz Alfréd herczegnél Jabloniczon, shropshieri juh Weiss Pál bárónál Kálazon és ezen kívül számos kisebb birtokosnál is, egy kiváló válfaj tenyészetét láthatjuk; az e tiszta tenyészeteken kívül pedig, de feltétlenül ezek befolyása alatt, egyes vidékek juhállományának minősége a javulásnak kétségbevonhatatlan jelét mutatja.
A sertéstenyésztés nemcsak a házi szükséglet fedezésének czéljaira, hanem kereskedelmi czélokra is üzetik s amint különösen egyes uradalmak mint p. o. Weiss Pál báró kálazi uradalma Polland chinai faj, Andrássy Dénes gr. románfalusi uradalma yorkshieri fajtenyészetei mutatják, a hasznos és kivitel czéljaira kiválóan alkalmas válfajok tenyészetét honosították meg. 314Sőt az apa-állatok megvizsgálására kiküldött bizottságok is, a sertésfajták minőségének fejlesztését tartva szem előtt, 1896. évben 328 bemutatott kan közül 296-ot jelöltek ki tenyésztési czélokra alkalmasnak és így a hízó állatok ezen nemének sikeres és czélszerü tenyésztése, a mezőgazdák kellő méltatásával találkozik.
A mezőgazdaság szempontjából kevésbbé fontos házi állatok, mint szamár, öszvér, kecske és az e vármegye területén csak elszórtan használt bivaly mellett még megemlítendő a baromfi tenyészete is, mely előnyös és kiváló válfajokban csak egyes amateuröknél található. Míg számszerinti elterjedése, mely egy gazdaságra átlag 8.2 darab szárnyast juttat, az országnak e nembeli, 10.3-ból álló átlagánál csekélyebb.
