Gabonatermelés.
Gabonatermelés.
A búza termelésénél főszerepet játszik az őszi vetés, s ennél, főként a nagyobb uradalmak, a jó minőségü bánáti és tiszavidéki mag gyakori felfrissítésére kiváló gondot fordítanak.
A buzával bevetett terület az 1896. évben a vármegyében 60,195 kat. holdat tett, holdanként átlag 9.7 hektoliter mag termett, mely az országnak 9.6 hektoliterben megállapított átlagát némileg felülmúlja, míg a mag súlya hektoliterenként átlag 77.7 kilogramm lévén, az országos átlagnál 0.3 kilogrammal könnyebb.
A buza szemes termése holdanként 7.5 métermázsára tehető, mely súly az országos átlaggal egyenlő.
Ha már most a buza métermázsájának értékét átlag 7 frt 5 krral, a szalma métermázsájáét pedig 0.90 frttal vesszük számításba, úgy a vármegye búzatermelői ezen gabonanemből holdanként 63 frt 28 kr. átlagos brutto jövedelmet számíthatnak, mely az országnak e nembeli 57 frt 36 krnyi átlagát jelentékenyen felülmúlja.
A buza megyénkben kizárólag kiviteli árút képez, a mennyiben a vármegye területén levő malmok a termésnek elenyésző csekély részleteit dolgozzák csak fel.
A rozs ellenben, mely 81,886 kat. holdnyi területen termeltetett, nagyrészt a vármegye területén használtatik fel. Termesztésre majdnem kizárólag őszi rozs kerül, s holdanként az átlagos termés magban 9.5, szalmában pedig 6.7 métermázsára tehető, mely átlag az országos átlaggal megegyezik, míg a hektoliter rozsnak 71.1 kilogramm átlagos súlya, az országos átlagnál 0.5 kilogrammal kisebb.
Egy métermázsa rozs értékét 6.06 frtban, a szalmáét pedig 1.08 frtban számítva, holdanként 53 frt 71 kr. brutto-jövedelem vehető fel, mely jövedelem az országos átlagnál (46 frt 54 kr.) szintén jóval kedvezőbb.
Jelentékeny termelési czikk e vármegyében az árpa, mely – szépen kifejlett magja és kedvező csirázóképessége miatt – különösen a maláta- és sörgyárak részéről élénk keresletnek örvend.
Ezen – tót árpa elnevezés alatt előnyösen ismert – gabonanem termelése mezőgazdaságilag a legelterjedtebb, a mennyiben az összes vetési területnek 28.0%-a fordíttatik az árpa – még pedig kizárólag a tavaszi árpa – termelésére, míg az országos átlag csupán 9.0%-ot tesz.
A vármegyében árpával bevetett 130,391 kat. hold, átlagos termése holdanként magban 11.31 hektoliterre, szalmában pedig 7.38 métermázsára tehető. Ezen átlag az ország e nembeli termési viszonyaival megegyezik, míg a mag súlya, mely hektoliterenkint 65.3 kilogramm, az országos átlagos súlyt némileg felülmúlja.
Egy métermázsa árpát átlag 5 frt 89 krban, szalmáját pedig 1 frt 37 krral számítva, egy kat. hold átlagos brutto jövedelme 56 frt 30 krt tesz, az országnak ilynemű átlagánál (48 frt 47 kr.) tehát határozottan többet.
A zab, mint kereskedelmi termény, csekély fontosságu szerepet játszik, s termelésének aránya a szükséglet mérvét kevéssel s leginkább ott múlja felül, a hol a talajviszonyok az előbbiekben ismertetett termények művelésére kevésbbé alkalmasak.
A zabbal bevetett terület 1896-ban – mely évnek termelési viszonyai 309szolgálnak az öszes elősorolt adatok alapjául – 27,461 kat. hold volt. Holdanként termett átlag 13.9 hektoliter mag és 5.8 métermázsa szalma; mely arányok az országos átlagnál kedvezőtlenebbek.
A mag átlagos súlya 41.9 kilogramm hektoliterenként, s ez az országos átlagtól 2.1 kilogrammal elmarad.
Egy métermázsa zab értéke 5 frt 33 krra, a szalmáé pedig 1 frt 33 krra tehető és ekként egy kat. hold bruttó jövedelme 42 frt 51 krt tesz, az országnak 41 frt 28 kr-nyi átlagánál tehát valamivel többet.
