Ócskay (Ocskói.)
Ócskay (Ocskói.)
A család első ismert őse Budúr István de Luchung (1059) volt. Ennek utódai Leveő István, testvére Mihály és ennek fia Cosmos de Ocsk, a tatárpusztítás alatt, Dubován várának védelmében estek el (1242).
Dubi Leveő Istvánt, Róbert Károly király erősítette meg Dubován birtokában. A család tulajdonképeni törzse Dubi András, fiaitól: Kracsun Pál, Mihály, János és Istvántól származnak az Ocskayak (1383.) A család a XVI. században Felső- és Alsó-Dubován s Lopassó birtokában volt. A XVII. században Nagy-Kosztolányt vette zálogba. Később Aba-Lehota, 699ezen kívül Bori, Ocskó, Sipkó, Tyapkó és Verbó községekben bírt földesuri joggal. Ősi bírtokát, Dubovánt, máig megtartotta.
Rangemelés: O. József és fia Ferencz 1806-ban bárói rangra emeltetnek. A mai nemzedék O. Imre (1379–1421) két fiaitól származik le. János az idősebb, Zsigmond az ifjabb ág alapítója.
A család tagjai közül kiemeljük a következőket: István (1539) királyi ember; János (1588) Nyitravármegye alispánja; Gáspár (1590–1628) Nyitravármegye követe; László, Rákóczy Ferencz dandárnoka (sz. 1665 † 1711); Sándor kurucz ezredes (1710); Mihály, alezredes Mária Terézia és II. József alatt, utóbb báró; Rudolf, Nyitravármegye helyettes főispánja (1863); az ifjabb ágból:
István († 1652) Bethlen párthíve; Ignácz (sz. 1786) Nyitravármegye alispánja és 1832/36 országgyűlésen követe; Vendel (1848) honvéd.
