Révay. (Szklabinai és blatnici nemes és báró).
Révay. (Szklabinai és blatnici nemes és báró).
Szerémvármegyéből származik. Első őse Jakab Comes a XIII. században. A XIV. században a család Túróczvármegyébe költözött. A család bárói és grófi ágának őse: R. Ferencz († 1553) túróczi főispán, személynök és nádori ítélőmester. A trebesztói ág alapítója István (1528) a dunai naszádosok kapitánya.
Ezen ágnak magva szakadt. Hasonlókép kihalt 1853-ban a grófi ág, jelenleg a nemesi és bárói ágakban virágzik.
Rangemelések: R. László, István, András, János és Miklós 1635-ben bárói; R. Miklós báró 1804-ben grófi rangra emeltetnek.
A család 1579-ben nyert Éleskő egy részére adományt. R. László, a későbbi (1635) báró, Drugeth Erzsébettel kötött házassága folytán jutott Csejte, Beczkó és Nagy-Kosztolány birtokába, ezen birtokok a grófi ág tulajdonába mentek át. A bárói ág a XVIII. században Verbót birta. Ezen kívül Brezova, Császkócz, Rakovicz és Veszele községekben bírt földesúri joggal. Tagjai közül: Péter, koronaőr (1596); Ferencz Holics várának ura († 1625); Béla (1719–1734) vágujhelyi prépost; Antal 1744–1776-ig vágujhelyi prépost, 1776-ban rozsnyói, 1780-ban váczi püspök.
