Rudnay. (Rudnói és divékujfalusi)
Rudnay. (Rudnói és divékujfalusi)
a Divék nemzetségből származik. Egyenes őse István, ki a 13-ik század közepén élt; ennek utódai voltak a 14-ik század végén élt János és András, kik közül János a mult század (XVIII.) végén kihalt Ujfalussy családnak, András, (1373–1414) pedig a ma is élő rudnói és divék-ujfalusi R. családnak az őse.
A család törzshelye Rudnó, ezenkivül Csávoj és Béla, de a gróf Ujfalussy (hasonnemzetségből származott) családdal együtt Lehota, Rudnó, Kis-Bossány, Szomorfalva és Divékujfalú községeknek is földesura volt. A XVIII. században Vág-Szent-Kereszten is birtokos volt. A XIII. századot meghaladó időben a család osztályos atyafia volt szintén a Divék nemzetségből leszármazó Divéky, nagybossányi és kis-prónai Bossányi, Bacskády, Majthényi, nyitra-zsámbokréti Zsámbokréthy beznákfalvi Besznák családoknak.
Tagjai közül kiváló szerepet játszott, Rudnay vagy Kis-Bosányi Lőrincz, ki Zsigmond király idejében (XV. század elején) kir. itélőmester volt. Rudnay András, ki 50 éven át volt a mult században a vágujhelyi járás főszolgabirája, János, ki a mult század végén és e század elején vértes-ezredes volt. Rudnay Sándor esztergomi érsek, biboros herczegprimás (sz. 1760 † 1831) és jelenleg Rudnay Béla, Komáromvármegye és város, majd Hontvármegye, Selmecz- és Nógrádvármegye főispánja, Budapest székesfőváros főkapitánya. Rudnay Sándor, (sz. 1856) Nyitraváros polgármestere.
Czímer: melyet a család 1424-ben nyert, a következő: kékben, zöld halmon növő tölgy zöldel, alatta barna medve lépdel. A paizs szögleteiben jobbról arany csillag, balról félhold ragyog. Sisakdísz: növő medve. Takaró: jobbról: kék-arany, balról: veres-ezüst.
RUDNAY.
czímer.
