Thuróczy (Turócz-szent-mihályi és alsó-köröskényi.)
Thuróczy (Turócz-szent-mihályi és alsó-köröskényi.)
Turóczvármegyéből származik. Imre fiai: Tamás, Benedek és Márton 1269-ben IV. Béla királytól adományozott, Bene nevű, turóczvármegyei birtokra nyertek új adományt. Ezen testvérek közül Benedek, a Beniczky, Tamás a Th. család őse. Idők folyamán a család nagyon kiterjedt. Benedek 1464-ben nyerte adományul Ludbregh várát, a hozzátartozó 28 kőrös- és 11 varasdvármegyei helységgel. György, királyi főpohárnok pedig 1492-ben három baranyavármegyei helységet nyert Korvin Jánostól. Nyitrába a család a XVI. század első felében telepedett le. Miklós, erdélyi vajda, majd turóczi főispán, (1513–1530) megvette Alsó-Köröskényt, mely birtok jelenleg is a család tulajdona.
A család a XVIII. században Zsolnafalun is birtokos s Szilárd földesura volt. Szerepet vitt tagjai közül kiemeljük a következőket: András, királyi titkár (1412.); Benedek, előbb V. László kincstartója, utóbb főajtónállómester (1457–1464.); György, főpohárnok (1488–1492.); János, a turóczi convent jegyzője, később itélőmester (1468–1488.); Bernát, horvátország albánja, (1502–10), Korvin János meghitt embere s halála után, árváinak oltalmazója; Benedek (1606–15) horvát-szlavon-dalmát bán.
E században János (1798-tól), József (1814-től) és Bálint 1869–1872-ig alispáni tisztet viseltek, Tádé törvényszéki elnök.
Vilmos, cs. és kir. kamarás (1876–1890) törvényszéki elnök, 1890-től Nyitravármegye főispánja. Károly kir. tanácsos, főorvos.
Czímer: kékben, zöld hármas halmon álló pánczélos, kinyitott sisakos vitéz, jobbjában görbe karddal, balját csípőre tartva. Sisakdísz: könyöklő pánczélos kar, görbe kardot tartva. Takarók: j. kék-arany, balról veres-ezüst.
THURÓCZY.
czímer.
