Székváros. Megyegyűlések. Székház.
Székváros. Megyegyűlések. Székház.
Nyitravármegye székvárosaként, kezdettől fogva Nyitra városa szerepelt. Mindazáltal a megyei gyűlések, kivált mikor a török fenyegete a várost s így a közgyűlési tagok biztonsága kétes volt, a megye más városaiban is tartattak. Így 1607., 1608. és 1609-ben Nagy-Tapolcsányban, Nyitrán s az utóbbi évben Galgóczon volt a megyei gyűlés. 1609–1658-ig ismét Nyitrán volt, de már 1664-ben s a következő években egész 1667-ig a trencsénvármegyei Bánban, 1668-ban Tapolcsányban, a következő évben a tavarnoki kastélyban, 1670-től kezdve 1680-ig Vág-Ujhelyen, 1680-ban Luka és utóbb Moravanka nevű falvakban, 1681-ben és 1682-ben ismét Vág-Ujhelyen, 1683-ban Kosztolányban, 1684-ben Vág-Ujhelyen, 1685-ben Pöstyénben, majd Uj-Galgóczon és Vág-Ujhelyen, 1686-ban, Vág-Ujhelyen, 1689-ben, majd ismét Vág-Ujhelyen, Uj-Galgóczon, 1690-ben Vág-Ujhelyen, 1694–1695. közt Uj-Galgóczon és végre 1700. január 4-én a nyitrai várban jöttek össze a megyei karok és rendek, s hogy azonban a székváros jogai megóvassanak, a megyei gyűlés 1679-ben jegyzőkönyvbe vette, hogy csupán kényszerűségből tartja gyűléseit más-más városokban vagy falvakban. Ehhez képest a megye már jó eleve megkezdette a megyei székház építését s az, mint az 1615. május elején tartott megyei gyűlés jegyzőkönyvéből tudjuk, ez évben már félig el is készült. A további munkálatokra ez alkalommal különben 50 frtot utalványoztak a megyei pénztárból és a kurialistákra meg armalistákra 258 frt 98 dénár hozzájárulási adót vetettek ki. (Prot. 1607–1640. Nr. 2. 246. l.)
