Főesperességek.
Főesperességek.
A székesegyházi főesperességhez tartozott Nyitravármegye északkeleti része, a mai privigyei járás és nehány község kivételével, melyek Esztergomhoz tartoztak, a nyitra-zsámbokréti járás is. Ide tatozott a tapolcsányi járás. Nyitra balparti vidékének egy része, a nyitrai járásból pedig a Nagy-Hindig és túl a folyón a Berencsig terjedő rész. Urmény, Mocsonok és Ujlak ez időtájban már az esztergomi egyházmegye tartozékai voltak. Turóczvármegye egy része szintén a nyitrai egyházmegye székesegyházi főesperességének volt kiegészítő része.
A dézsmajegyzékek a székesegyházi főesperesség alá tartozó községek közül a következő 33 plébánia emlékét tartották fenn: Turóczvármegyéből: Turány, Szent-Mária, Nagy-Jeszen, Háj, Mosócz, Tót-Próna, Ruttka, Szent-György, Szent-Mihály, Szent-Miklós, Szucsány, Znió-Váralja. Nyitravármegyéből: Berencs, Chrenócz, Kolos, Kolon, Ghimes-Kosztolány, Kosztolnafalu vagyis Egyházas-Divék, Divék, Herestyén, Hind, Nyitra 4 plébániával, Novák, Privigye, Krasznó-Széplak, Szádok, Turcsánka, Kis- és Nagy-Bossány, Felső-Vesztenicz, Nyitra-Szerdahely és Zobor.
A gradnai főesperesség a Nyitra vizének jobb oldalán fekvő területből, Szvinna, Bebrava és Radissa vízkörnyékének területéből alakult. Kiterjedt tehát Trencsénvármegye mai báani járására, a nyitra-zsámbokréti folyóntúli helységeinek egynémelyikére. A főesperesség plébániái közül 18-nak emléke maradt fenn: Trencsénből: Baan, Gradna, Zay-Ugrócz, Alsó-Motesicz, Kosztolna, Miticz, Missén, Alsó-Ozor, Bobot, Alsó-Poruba, Püspöki (Viskupice), Ribény, Szlatina, Viszocsán (Szent-Márton), Dezsér és Sztricze. Nyitrából: Bélicz, Szkacsán és Nyitra-Zsámbokrét.
A trencséni főesperesség a legnagyobb kiterjedésü volt s azért főesperese a káptalanban, a főesperesek között rangelsőséggel birt egész gróf Erdődy László püspök idejéig. A főesperesség tehát a Közép-Vágvidéknek a Klanyeszniczától a Varinka forrásáig terjedő vidéket, vagyis az egész Trencsénvármegyét. Plébániái közül 33-at említenek a jegyzékek. És pedig: Besztercze, Lupus de Sancto Petro (Kohanicz?), Birócz, Bolondócz (Beczkó), Kassza, Dobra, Dománis, Ugyics, Hricsó, Heslak (Zubak), Jeszenicz, Lednicz, Illava, Liptava (Lietava), Egyházas-Nádas (Podszkal), Mindszent, Pruszka, Predmér, Bittse, Radlya, Szoblahó, Szent-Imre, Dubnicz (Szent-Kereszt?), Szkala, Zsolna, Szlopna, Trencsén, Szucsa, Teplicz, Várna, Nemsova, Viszolaj.
Nyitravármegye legnagyobb része, az egyházközigazgatás szempontjából, mint említettük, a nyitrai püspökség felállítása után is, az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. Az érseki megye Nyitravármegye területén külön nyitrai főesperességgel birt, mely a Nyitra és Vág közötti területet csaknem teljesen felölelte s Nyitrán felül átnyúlt a Nyitra vízének balpartjára is. Ide tartozott a Nyitra alsó folyása és a Zsitva közé eső terület, valamint a Vágon túl fekvő s Nyitravármegyéhez tartozó községek is, föl egész a Morváig 544és Sasvárig. Utóbb azonban, még a XIII. század folyamán, ez utóbbi helyen külön esztergom-egyházmegyei főesperesség alakúlt, mely Pozsony északi részét és Nyitrának a Morva határ felé való beszögellését foglalta magában.
A főesperesség nagyszámú plébániái közül, mintegy 79 nyitravármegyei község emlékét tartották fenn a tizedjegyzékek. Ezek: Nagy-Báb, Banka, Belesz, Bélincz, Borcsány, Bori, Patta, Csejte, Czétény, Dovorán (Nagy), Elefánt (Felső), Egerszeg, Zsitva-Födémes, Galgócz, Gerencsér, Kér, Keszi, Királyfa, Krakován, Komját, Kosztolány, Lakács, Livina, Lipovnok, Leszete (Podola), Ludány, Locsmunt (Szomorfalva), Mocsonok, Maniga, Megyer, Hetmény, Mezőkeszi, Negyed, Nemsicz, Nyárhid, Nyilas, Osztró, Patvarócz, Pöstyén, Prassicz, Radosna, Récsény, Szokolócz, Szent-Kereszt (Vág), Szent-Margit (Selye), Szent-Mihályúr, Szent-Katalin, Szent-Mária, Szent-Mihály (Szalakusz), Sempte, Szerdahely (Vág), Sissó, Szelőcze, (Egyháznagyszeg és Malomszeg), Surány, Tapolcsány, Tardoskedd, Tavarnok, Trebete, Vásárd (Felső), Vörösvár, Vittencz, Vágujhely, Udvar, Ujlak, Ürmény, Ürméncz, Zéle.
