Nyitrai püspökség.
Nyitrai püspökség.
A nyitrai egyházmegye szintén azok sorában foglalt helyet, a melyek alapítójuknak Szent-Istvánt vallották, sőt nem hiányoznak olyanok sem, kik azt egyenesen a Szvatopluk-féle püspökség közvetlen utódjának tartották.
A nyitrai püspökség alapításának kérdése azonban nem pusztán egyháztörténelmi, hanem, sőt főképen, politikai kérdés is.
A szláv irók, kikhez egynémely hasonló érzelmű magyar iró is csatlakozott, ugyanis azt a véleményt hirdették, egyoldalu cseh krónikák alapján, hogy Nyitravármegye mai területe egyházi szempontból, a honfoglalás után is, a cseh egyházhoz tartozott. Lányi például azt hiszi, hogy Nyitra a prága-polessovi egyházmegye kiegészítő része vala s hogy Szent Adalbert, mint Nyitra egyházi kormányzója, fordult meg a magyar fejedelmi udvarban. Sőt egyesek tovább mennek. Tudni vélik, hogy a honfoglaló magyarok, bár Nyitrán túl is kalandoztak, nem foglalták el az országot a Morváig, hanem a határt jóval előbb, talán valahol Nyitra táján tüzték ki.
A modern történetirás a szlávok e meséit ízzé-porrá zúzta. A régibb történetírók azonban, nem rendelkezvén még a kellő történelmi anyaggal, nem ismervén a levéltárak és levelesládák rejtelmeit, úgy vélték a kérdést megoldani, hogy a nyitrai püspökséget Szent-István alapításának mondották. Egyesek, kiknek történelmi érzéke megsejté ez állíás valótlanságát, azt a közvetítő módot találták fel, hogy Szent-Istvánnak a nyitrai prépostság és káptalan alapítását tulajdonították csupán s a nagyprépostot, – mint például Wurum tette, – felruházták quasi püspöki jogokkal. Magának a püspökségnek felujítása azután későbbi fejlemény leendett, a melyet hol Szent Lászlónak, hol Kálmánnak, hol II. Lászlónak, meg II. Gejzának tulajdonítottak. Ez utóbbiak azután, hogy a püspökség fényét emeljék, elfogadták Márton wellehradi szerzetes minden megokolás nélkül odavetett állítását, hogy a püspökséget Szent-Ambrus alapította 395. évben, mikor Rosemundot, az e vidéken uralkodó Fritigelnek, a markomannok királyának nejét, megtérítette.
Igen messze vezetne el tárgyunktól, ha e ma már amúgy is tárgytalan vitát, melyben történetiróink összes jelesei – Gánóczy, Pray, Desericzky, Szentiványi, Wurum, Katona, Fejér, Timon stb. – résztvettek, csak vázlatosan is ismertetni óhajtanók. E helyett adjuk a püspökség, illetőleg Nyitravármegye egyházi szervezetének képét úgy, ahogy az előttünk a vélemények és adatok zavarosságából kidomborodik.
