Papság.
Papság.
A plébánosok, e korban inkább, mint bármikor, a nép valódi barátjai, minden ügyes-bajos dolgaikban jogi tanácsosai voltak. Sőt egyes plébánosok a jogi téren oly gyakorlatra tettek szert, hogy a legkiválóbb családok jogi képviseletét ők vezették. Igy tudjuk, hogy a bazini grófok összes ügyeik védelmével János nyitrai plébánost bizták meg 1401-ben. (O. L. D. O. 8624.)
A plébánosok jövedelmére és a nép által fizetett szolgálmányok mennyiségére nézve, a telepítési engedély-okiratokon kívül, valóságos kongrua-bevallásokkal és jövedelmi megállapodásokkal 552is találkozunk. Ilyen 1332-ből az elefánti pap jövedelmének megállapítása (O. L. D. O. 2098.) és 1493-ból a sztrázsai pap kongruája. Ez utóbbit Zsigmond pap maga jegyezte fel egy misekönyv lapjára, a mely misekönyvet a Mária Magdolnáról elnevezett sztrázsai vagy magyarosan eőri templomnak Maczek Mátyás és neje, Orsolya vettek volt 25 frton. A feljegyzések szerint a plébánosnak volt egy szőllője, melyet a hívek voltak kötelesek gondozni. Ezenkívül minden hívő köteles egy mérő gabonát, egy csirkét és a ki tehenet tart, egy sajtot adni. Mindenszentektől egész Szent-György napjáig a templomgondnok köteles hetenként 7 gyertyát adni, a melyeket bizonynyal közadakozásból vettek. Az első és másod évben kötelesek a hívek a plébános földjeit felszántani, azontúl a földeket a plébános maga mívelteti, ha bírja. Keresztelőért két csirke és két kalács jár. Haláleset alkalmával, ha a halott vendég, vagyis őstelepes volt, a pap a holttetem mellett kilencz leczkét olvasott s ezért járt neki 9 garas. A temetés stólája felnőtteknél 4, gyermekek után egy garas volt. Azonkívül egy garas járt a harangozásért és egy garas a keresztért. A temetés után az örökösök, talán a halotti tor váltsága czimén, egy mérő búzát adtak a papnak. (Eszt. kpt. lt.)
